Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

3o8 Diabas. melyek csak nagyítva észlelhetők jól. A nagyobb kristályok SZABÓ módszere szerint vizsgálva, négy esetben Oligoklasnak és csak egyetlen esetben mutatkoztak Labradoritnak, de ez utóbbi is kelleténél mállottabb volt már, minélfogva meghatározása nem biztos. Górcső alatt a kiváló nagyobb, egészen jól körülhatárolt kristálymetszeteken kívül a finomszemü vagy tömör alapanyagban is azonos, csakhogy apró kristálykák észlelhetők. A nagyobb krístálymetszetek, ha tiszták, remek ikersávokat láttatnak, azonban többször a mállásterményektől egészen tejfehérek s keresztezett nikolok közt halmazpolarisatiót mutatók. Zárványai közül különösen Opacitszemcsék és festő zöld Delessit-foltok a legfeltűnőbbek, de ezeken kívül Magnetit-szemcséket, Augit-tűcskéket és igen szép, hosszú vékony Apatittűket is észleltem. A mállástermény minőségét annak sűrűsége miatt górcső alatt nem sikerült fölismernem. 2. Angit mint a diabas második főelegyrésze, mennyiségre a Plagioklassal meglehetősen egyensúlyt tart. Szabad szemmel a kőzetben nem mindig tűnik fel, mivel kristálylapjai nem mindig csillogók, rendesen zöldesfekete, ritkán szürkészöld színben fordulnak elő. Vékony csiszolatokban azonban igen jól feltűnik és elüt az Augit a többi elegyrészektől. Az erősen repedezett kristálymetszetek, töredékek és elaprózódott szemcsék rendesen világos-sárgás, vagy zöldes színűek, átlátszók, adichroistikusak, keresztbe állított nikolok közt élénk interferenz-színben tündöklők. Ritkán tökéletesen üde még az Augit, rendesen többé-kevésbé átváltozott fűzöld vaschlorittá (Delessit), melyet a sósav könnyen fölold, s ez vagy csak keskeny udvarként környezi a nagyobb Augit-kristálykákat, vagy azok repedéseibe is belehat, míg az apróbb kristálytöredékek sokszor tökéletesen átalakultak már. Némely tömör kőzetben a sok fűzöld Chlorittól alig látható már az eredeti Augit. Zárványokúi az Augitban csak fekete fénytelen Opacit-pettyeket vagy Magnetit-szemcséket láttam, a Delessit-pettyek — mint mondám — átalakulási termények ; e mellett azonban néha még vasrozsda-foltokkal is telvék. A Chlorittá átalakult Augit különösen feltűnően szokott behintve lenni fekete Opacit-pettyekkel és Magnetit-szemekkel is, s ezek néha sorokba vannak elrendezkedve, miként a serpentinekben is észlelhető ugyanez. 3. Biotit jelleges lemezkéi és foszlányai elég bőven csupán a 65. sz. kőzetben fordulnak elő az Augit mellett. 4. Magnetit, vagy Titánvas, vagy néha mind a kettő együtt, harmadik legközönségesebb elegyrésze a diabasoknak, nem hiányzik ugyan egy példányban sem teljesen, de mennyisége és nagysága igen elütő. Rendesen az Augit és a Chlorit társaságában csoportosáivá látható, s többnyire az ismeretes Leukoxén-udvar környezi a szemeket, vagy a mállottabb példányokban vasrozsda-foltok képződtek körülötte s húzódtak bele az Augitszemekbe is. 5. Olivin többé-kevésbbé serpentinesedő állapotban néhány diabasban képez lényeges elegyrészt (a 96, 121. és 133. sz. kőzetpéldányokban). A 96. és 133. sz. kőzetekben az elegendő mennyiségben és kellő nagyságban kiválott Olivin kristálymetszetek és szemcsék meglehetősen üdék még, világossárgás áttetszők, telve szabálytalan repedésekkel, melyekből, úgyszintén a szélekről is, befelé hat a serpentinesedés. A hálót képező zöldes-fehér serpentinerek hosszában finom Magnetit-szemcsék vannak elhintve. Erősebb nagyításnál a serpentinanyag többnyire finom rostos-pamatos szövetet mutat, de keresztbe állított nikolok között apolár, míg a hálók közeit kitöltő ép Olivin élénk interferenz-színeket tűntet elő. Az egész kristálymetszetek mind párhuzamos állásban sötétednek el. A 121a és 121b sz. példányokban apolár zöld serpentinanyag mellett semmi ép Olivin nem látható már ; de az Augit átalakulásából származott, igen jól polarizáló rostos Chlorit és az erősen mállott sárgásfehér Plagioklasokban sárgás Pistazit szemcsék és oszlopkák is a kőzetnek erős átalakulását bizonyítják. A 121c kőzetpéldányban végre apolár serpentinanyagot épen nem lehet észlelni, csak kűszáltan rostos Delessitet, miből kitetszik, hogy ez a kőzet eredetileg már nem lehetett olivindiabas, mint a másik két ugyanazon számmal ellátolt darab. Az üde Olivin-anyagban parányi négyzetes fekete zárványok Magnetit-, vagy talán Picotittől is