Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

3o6 Diorit. Labradorit-sor közt áll. A kőzetek névjegyzékében minden egyes kőzetpéldányra nézve följegyeztem a talált földpátsorok minőségét. Górcső alatt a meglehetősen szabályos kerületű Földpát kristálymetszek kivétel nélkül gyönyörű ikerlemezeket mutatnak, olyan metszeteket kivéve, melyek a mállási terményektől egészen tejes-felhősek, gyengén áttetszők, mert ezek csupán tarka-barka halmazpolarisatióval bírnak ; de ezekről sem tehető fel, hogy Plagioklasnál egyebek volnának. Az ikerlemezek általában nem túlságos vékonyak és számosak, s így nagyon élesen feltűnnek keresztbe állított nikolok közt. A tejes zavarodás erős nagyításnál vagy keresztül-kasul fektetett, hosszú rostos foszlányokat tüntet fel, melyek az Orthoklasban észleltektől nem különböznek s Csillámra vonatkoztathatók ; vagy szabálytalanul határolt sárgás szemcséket láttat, melyek Epidotra (Pistazit) emlékeztetnek. E mellett ritkábban szép hosszú, hajszálforma trichit képleteket vettem észre a 62. sz. kőzetben ; fe-tő sárga vagy piros vasvegyületek végre igen közönségesek bennök. Zárványokúi gyakran fordulnak elő szépen kiképződött víztiszta Apatittük_ néha 5 —10 is egy csoportban, ritkábbak barnás Biotit- és zöld Amphibol-foszlányok, vérpiros Hsematit-pikkelyek és jókora Magnetit-kristálykák is. Hogy a bennök észlelhető Pistazit-szemcsék magának a Plagioklas anyagnak átalakulási terménye-e, vagy a belézárt Amphiboltöredékek-é, nem dönthettem el. 2. Quarz víztiszta apró szemekben a dioritok egy nagy részében alárendelt menynyiségben fordul elő. Erős nagyításnál a csiszolatokban sok légbuborék mellett gázbuborékkal ellátott kevés folyadékzárvány, továbbá trichitszerű képletek, gyakori Apatit-tűk és ritkán Amphibol- és Biotit-roncsok is észlelhetők. 3. A Plagioklas után a második főelegyrész, az Amphibol sárgásbarnás vagy fűzöld, erősen rostozott oszloptöredékekben, foszlányokban és roncsokban a nagyobb Plagioklaskristálymetszetek közeiben, rendesen oly bőségben, mint a Plagioklas maga, egyéb ásványokkal együtt alapanyagnemü keveréket képez, melyből a Plagioklasmetszetek jól kiválanak. Legközönségesebb mállásterménye a chlorit, mely kékeszöld színe és kúszáltan finomrostos szövete által könnyen fölismerhető, majd minden példányban kimutatható ; e mellett valamivel ritkábban, de még mindig elég bőven, előfordul a zöldessárga Pistazit, mely gyakran makroszkóposán is kivehető már a kőzeten. 4. Az Amphibol mellett csupán a 39. sz. kőzetpéldányban fordul elő csaknem uralkodó mennyiségben az Angit is. Ez a plagioklasmezők közé ékelt világos zöldes, átlátszó, repedezett s nagyon elaprózódott szemcséket képez, melyek a sárgás Pistazittól elütve, csak az Augit viselkedését mutatják. E szerint ezen kőzet Epidioritxiák nevezhető. 5. Ugyancsak az Amphibol társaságában elég gyakori még a Biotit is, habár mindig csak alárendelt mennyiségben fordul elő. Csupán a 33. sz. kőzetpéldányban lép föl egyedül, tehát az Amphibolt helyettesítve. Valószínű, hogy az Amphibol társaságában előforduló kevés Biotit-pikkelyek nem eredeti ásványos kiválások, hanem átalakulási terményei az amphibolnak ; mert a csiszolatokban gyakran látható, hogy a Biotit-foszlányok szoros kapcsolatban vannak az Amphibol-roncsokkal. • 6. Magnetit- és Titánvas, a dioritnak harmadik lényeges elegyrésze ritkán hiányzik teljesen, mely esetben sárgásfehér Leukoxén- vagy erős rozsdafoltok elárulják eredeti jelenlétét ; főleg az Amphibol, Biotit és Chlorit társaságában fordul elő kisebb-nagyobb szemcsékben és kristálymetszetekben, sokszor széles fehér vagy sárgásfehér Leukoxén-öv által környezve, néha még a Plagioklasban is vannak kristálykák belőlük, tanúskodva arról, hogy az ásványkiválások sorában elsők voltak. 7. Titanit-ot világosabb méz- vagy sötétebb barnássárga gyanta kinézésű szemcsék alakjában néhány darabon észleltem csak, t. i. a 49, 59, 67. és 87. sz. példányokon. Ezen részint eredeti, részint utólagos ásványos elegyrészek különböző társulásából s nagysági viszonyaik tekintet bevételével következik az átvizsgált 20 darab dioritnak következő osztályozása.