Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

Granit. 303 B) KRISTÁLYOS TÖMEGES KŐZETEK, S NÉHÁNYNAK TÖRMELÉKES KŐZETEI. I. GRANIT. Ezen kőzetfaj leggazdagabban van képviselve Lóczy gyűjteményében, összesen t. i. 42 példány által. Változatainak majd mindegyike ki volt mutatható ; mielőtt azonban ezek szerint csoportosítva röviden leírnám azokat, lássuk előbb az ásványokat, melyek összetételükben szerepelnek. 1. Quarz világos- vagy sötétebb szürke, kagylós törésű, üveges kisebb-nagyobb kristályos szemekben fordul elő leginkább, ritkábban rózsás- vagy ibolyásba hajló színekben és tejfehéren is észlelhető. A Földpáthoz képest általában alárendelten lép föl, de utána mégis a leggyakoribb elegyrész. A 27. sz. példányban sajátságos vörhenyesbe játszó tejszínűek, szépen opalizálok a Ouarz-szemek. Kristálylapok egy példányban sem vehetők ki rajta. Górcső alatt általában szabálytalanul repedezett, víztiszta mezőknek tűnik fel, többékevésbbé megtöltve parányi zárványokkal, melyek rendesen rétegenként, vagy élben találva, soronként vannak elhelyezkedve. A zárványok legnagyobb része kerek, sötét karimájú gázbuborékokból áll, köztük alárendelten, bár soha sem hiányzanak is, folyadékzárványok is kivehetők mozgó vagy álló gázbuborékokkai. A kerek gázbuborékok mellett azonban néha ágas-bogas üregecskék is észlelhetők, szintén sötét karimával, tehát gáztartalmúak. A 106. sz. kőzetpéldány Ouarcz-ában élesen határolt, sötéten beszegett, pyramisos végű apró oszlopkaalakok vehetők ki, melyek a sötét szélek miatt nem tarthatók ily alakú kristálykák zárványainak, hanem kristályalakú üregeknek, s alakjuk után itélve épen negativ Ouarz-mikrolithoknek tekinthetők. Asványzárványok közül legközönségesebbek víztiszta vagy csak gyengén színezett parányi tűk, egyenesen letompított, ritkán csúcsba futó végekkel és gyakori hasadási irányukkal a basislap szerint. Miután keresztbe állított nikolok közt mindig a nikolmetszetek egyikével összeeső helyzetben sötétednek el, legvalószínűbb, hogy kivétel nélkül Apatit-tűcskék. Igen ritkán az Amphibol-tartalmú gránitokbán parányi Biotit-pikkelykék és Amphibol-foszlányok zárványait is észleltem (p. a 79. sz. kőzetben). 2. A Földpát általában uralkodó mennyiségben fordul elő gránitjainkban és pedig rendesen üde, fénylő hasadási lapokkal biró, jókora kristályos szemekben, sőt néha rosszúl határolt nagy ikerkristályokban is, a mikor a gránit porphyros szövetet nyer tőlük (p. a 3a, 12, 14, 15, 54, 56, 58, 59. és 102. sz. kőzetpéldányok). Színe nagyon különböző, a tejfehértől a sárgáson át a testszínbe hajló és egészen húsvörösig emelkedő színárnyalatok fordulnak elő. Rendesen a vörhenyes színű Földpátok az Orthoklasok, de egészen fehér is elég gyakran akad ; a Plagioklas azonban mindig fehér, vagy áttetsző szürkés is, az Orthoklashoz képest igen alárendelt. Az összes granitváltozatokban előforduló egy- vagy kétféle Földpátokat a Szabó módszere szerint vizsgálván, az uralkodó Orthoklasokra nézve azt találtam, hogy az Amazonit-sortól kezdve a Loxoklas-sorig ingadoznak, de leginkább az Amazonit- és Perthit-sorok közt váltakoznak. Az Orthoklas mellett a legtöbb példányban a Plagioklast is meghatározván ezen úton, általában az Oligoklas- és Andesin-sorok között ingadozó értékeket kaptam, de többször jutottam oligoklas-, mint Andesin-sorra. A kőzetek névjegyzékében ezen vizsgálataimnak eredményeit minden egyes kőzetpéldányra nézt jeleztem már, mért nincs mért tovább is foglalkoznom itt vele. Górcső alatt a Földpátok fajaira nézve világosan észlelhetém, hogy az uralkodó Orthoklasok egyszínű vagy egyszerű ikrekre utaló pótszínű metszetei mellett gyéren