Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

302 Chloritpala. kivételt, mert itt sárgásfehér rétegcsék váltakoznak a sötétszürke rétegekkel, s így a kőzetnek sajátságos szalagos szerkezetet adnak. Górcső alatt kevés kivétellel mind a hat kőzetpéldány hasonló összetételt és szövetet mutat. Egy szürkés áttetsző alap vehető ki mindegyikben, sűrűn megtöltve vasrozsdafoltokkal és fekete Opacit- vagy szén-pettyekkel vagy finom gyapjas gomolyokkal. Az áttetsző alap keresztbe állított nikolok közt halmazpolarisatióval bír, tehát mikrokristályos szövetet árul el ; de az összetevő anyag minősége nem Ítélhető meg. Csupán a Calcit árulja el magát a 92. sz. kőzetben erős pezsgése által sósav rácseppentése után. Kiválanak azonban egyes nagyobb víztiszta vagy zavaros szemek is, melyek határozottan a Ouarz és az Orthoklas jellegeit viselik magukon. A festő foltok, pettyek és gomolyok közt kisebb számmal fahéjbarnás, párhuzamosan vonalzott, erős fényelnyeléssel biró metszetek Biotitxz. vallanak. E mellett azonban fehér, átlátszó Mnscovit-lemezkék és pikkelyek is észlelhetők, különösen jól felső világításnál, midőn erős gyöngyfényük elárulja azokat. A 109. sz. kőzetben végre sok Pyrit-szem tűnik fel, melyek a palásság irányában sorba el vannak helyezkedve. Ugyanitten Ouarz-erek is végighúzódnak a palásság irányában, s ezekben is nagy Pyrit-szemcsék és Biotit-pikkelyek láthatók elszórva. Ez a példány egyúttal kovasavtól erősen át van járva. IV. CHLORITPALA. Tulajdonképeni chloritpalának csak a 73. sz. kőzet mondható. Ez finomszemű, szálkás törésű, egynemű sötét zöldesszürke kőzet, melynek vékony szálkái fűzölden áttetszők. Benne egy szürkésfehér, selyemfényű, finomrostos ér húzódik keresztül, melynek anyaga Barnapát. Górcső alatt kúszáltan rostos, vagy pamatos, ecsetforma, egynemű, zöld chloritanyagban csupán egyes rozsdás magnetitszemcsék láthatók sorban elhelyezkedve, vagy csoportosan elhintve. Keresztbe állított nikolok közt a rostoknak megfelelő élénk tarka interferenz színek láthatók. A 78. és 120. sz. kőzetekben az uralkodó elegyrész Chlorit ugyan, kisebb-nagyobb foltok és foszlányok alakjában, de e mellett víztiszta Ouarz-szemek és homályos szürkés mállott Földpát-szemek is észlelhetők. Magnetit-szemcsék különben itt is elég sűrűn vannak elhintve a Chlorit-foltok közé. Ezek ennélfogva mái nem tiszta chloritpalák. V. KOVAPALA (LYDIT). Ide számítandók a 9. és 80. sz. kőzetpéldányok. Mindkettő szénfekete, tömör, aczéllal jól szikrázó kőzet, melyekből nem sikerült eléggé átlátszó csiszolatokat készíteni. Ezek csak pontonként áttetszők, s ily helyek keresztbe állított nikolok közt finomkristályos szövetet tüntetnek föl, tehát tömör Ouarcz-anyagból lehetnek ; a csiszolat többi részei a festő alaktalan szénportól átlátszatlanok maradtak.