Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
2Z2 A foraminiferák megtartási állapota. Schwagerina Vcrhecki, Gein., Tctrataxis conica, Ehrenb. és a Tctrataxis conica, Ehrenb., var. gibba, Möll. is alakra nézve sokkal változóbb mint eddig hittük. Érdekes, hogy a san-ta-szhien-i és a Nanking vidéki dombok mészköveiben együtt fordul elő egy kis és egy nagy kezdőkamrával biró Fusulina-ízj éppen úgy, miként ezt a Nummulitokndl ismerjük és így újabb példát nyújt a dimorphismusra. A fajokat és varietásokat illetőleg én is Schwager nézetét osztom, a ki azt mondja a khinai foraminiferákról irott munkájában, hogy csak azon alakokat vegyük fajoknak, a melyeknél a jellegek állandóknak mondhatók ; míg ellenben a hol egy egész sorozatot csak olyan állandóbb elváltozásnak tekinthetünk, a mely valamely nagyobb csoportból aképpen látszik kiágazni, hogy azzal szoros összeköttetésben marad : ott három nevet kell használni. Ugyanis meg kell jelölni azon csoportot illetőleg fajt, a melyből kiágazik és külön névvel az új ágat mint változatot, varietást, a mint ezt a Spirillina plana , Möll. var. patella, lörent-nél tettem is. Az előző lapokon 6 új foraminifera fajt írtam le, úgymint : Fusulinella Lóczyi, Lőrent., Spirillina chinensis, Lőrent., Nodosaria ( Dentalina) nov. sp. Lingulina Széchenyiig Lőrent., Lingulina Nankingcnsis, Lőrent. és Nodosinella simplex , Lőrent.-et, ezeken kívül pedig a Spirillina plana, Möll.-nek az imént említett varietását a var. patella, Lőrent.-t. Azon elveket, melyeket az egyes foraminifera fajok leírásánál követtem, már az előszóban megemlítettem, most csak egyes foraminiferák megtartási állapotára vonatkozólag akarok még egyetmást újból fölemlíteni. A foraminiferák héjjainak az anyaga a kőzet kikristályodásával járó átalakulások alkalmával többnyire megváltozik, a mennyiben a mészhéjak kilugozódnak és a mészanyag helyébe bitumen lép, s így az erős fénytörésü, víztiszta mészhéj helyett bitumennel áthatott homokos héjúnak látszó metszetek jelennek meg a mikroszkóp alatt. Éppen ezért, ha az ember ilyen régi kőzetekben lévő metszetekből akarja a nemi jellegeket megállapítani, igen könnyen tévedhet. így pl. Brady, midőn a Climacammina nemet fölállította kizárólag homokos héjúnak tartotta, míg Möller kimutatta, hogy a héj egy külső homokos és egy belső mészrétegből áll; ugyanígy Brady a Nodosinella nemet homokos héjúnak találta, míg Möller kimutatta, hogy meszes héjú. De a kőzeteken belül nem mindenhol lehet a foraminiferáknak az imént jelzett átalakulását észlelni és így a kőzet átkristályodásával megmagyarázni, hanem mivel a kőzeteken belül részleges átalakulást is lehet megfigyelni, t. i. hogy az egyik foraminiferafajt, mint pl. a Spirillina irregularis, Möll. egyik példánya meszes, üveges héjú, addig közel hozzá ugyanezen fajnak bitumennel áthatott példányai is láthatók, czélszerűbb talán az átalakulásnak más módját fölvenni. Ezen részleges átalakulást legjobban úgy lehet megérteni, ha a felületről leszivárgó víz kilúgozó hatására vezetjük vissza, mivel ennek az átalakító hatása sokkal kisebb területre szorítkozik, mint az átkristályodással járó változások hatásai. Az én Nodosinella példányomon csak részben látható még az átalakulás, a mennyiben csaknem az egész héj át van ugyan bitumennel hatva, de helyenként mégis észlelhető még a héjnak meszes volta. A kőzet átkristályodását, mivel ez az egész kőzetre kihat, csak ott fogadhatjuk el átalakító tényező gyanánt, a hol a kőzet foraminiferái mind átalakuláson mentek keresztül. Miután a palseontologiának egyik főczélja — a strategrafiai geologia szolgálatába lépve — adatokat szolgáltatni ahhoz, hogy a kövületeket magukba záró rétegek milyen korúak ; szólani kell még a foraminiferák azon jelentőségéről is, a melylyel ezek a föld rétegeinek a képzésében részt vesznek.* Eddig a palaeontologusok közül többen igen nagy strategrafiai fontosságot tulajdo* Megjegyzem, hogy én az egyes közetek korát illetőleg, mindenhol azon kormeghatározásokat alkalmaztam, a melyeket LÓCZY tanár úr a magasabb szervezetű lények alapján állapított meg.