Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

244 Climacammina. Példányom kisebb, mint az oroszországi, mert csak 0^83 mm. magas, a szélessége pedig felül o'5, alul pedig o'2i mm. Hogy ezen khinai példány tényleg a Clim. eximia-vail azonos, aziránt egy perczig sem lehet kételkedni, ha a metszetemet összehasonlítjuk a Möller ábráival. Termőhelye: Eddig csakis Oroszországnak szénmeszéből volt ismeretes. Ezen rétegekben nagy mennyiségben fordul elő Olonecz, Novgorod, Kaluga, Tula és Rjaszan kormányzóságokban. Khinából eddig csakis a foraminiferákban gazdag teng-tjan-csing-i mészkőből ismeretes, a hol Fusulina cylindrica, Fisch., társaságában fordul elő. Climacammina Bradyi, Möller. ? 1876. Textularia eximia

, Brady, (non Eichw.): A Monogr. of Carbon and Perm. Foraminif., p. 132, Tab. X, Fig. 27—29. 1879. Cribrostomum Bradyi

, Möll.: Die Foraminiferen d. Russ. Kohlenkalks, p. 53, Tab. III, Fig. i, Tab. VI, Fig. 1 és a szöveg között lévő 18. és 19. ábra. Egy metszetet találtam a csung-tyien-i permo-carbon mészkőben, a melynél csak a homokos héjréteg van meg, míg az üveges hiányzik, miként a Möller alakjánál is. A kamrák válaszfalai (septák) hosszúak és a gyengén görbülő középvonalon, vagy mint Möller nevezi, «

Leitlinie»-n túl is nyúlnak mindkét oldalról. A septák végeit összekötő zegzugvonal szögei (Zickzackwinkel) — 90°, vagy ennél némelyik valamivel nagyobb is. Különben az egész külalak, a mennyiben látható, egyezik MöLLER-nek a szöveg közé nyomott 18. ábrájával, de mivel alakom fogyatékos és így a kamrák száma sem állapítható meg, nem merem teljes biztonsággal a C. Bradyi-ve\ azonosítani, hanem kérdőjellel közlöm. Termőhelye: Eddig Angliának a szénmészéből és Möller közlései alapján az oroszországi szénmész minden szintjéből ismeretes. Khinából a csung-tyien-i fusulina tartalmú permo-carbon mészkőből ismeretes ezen közlemény alapján. Ugyancsak ide kell számítanom azon metszetet is, a melyet a santa-szhien-i mészkőben találtam 2 Fusulina sp. ind. és több más foraminifera társaságában. Ezen alakom lefelé aránylag hirtelenebbül és egyenletesebben hegyesedik, mint az a Möller ábráinál látható, de ez nem vehető lényeges különbségnek, mivel a metszet ferde. A ház talában itt mindkét héjréteg megvan, de míg az üveges réteg a ház alsó részében erősebben van kifejlődve és nemcsak a ház falának, hanem még a septának az alkotásában is részt vesz; addig a ház felső részében - a mint ezt a kissé fogyatékos metszetemen látni lehet — az üveges réteg megvékonyodik és a septa képzésében már nem vesz részt és e tekintetben a Clim. eximia, Eichw.-al egyezik. Különben a septumok itt is hosszúak gyengén görbültek és mindkét oldalról a középvonalon túl is nyúlnak. Ezen egyetlen metszetem, a melynél a kezdőkamra (primordiális kamra) hiányzik és mindkét oldalt 4 - 4 kamrából áll 07 mm. magas és o"4 mm. széles. Climacammina cfr. communis, Möller. A teng-tyan-csing-i mészkőben a sok Climacammina metszet közül az egyik hosszmetszetet abból, a mit rajta látok, csakis a Clim. communis, Möll.-nek* vehetem, bár a metszet ferde, a külső homokos héjréteg pedig igen vékonyra van kopva, mindazonáltal a külalak, a septáknak egymáshoz való viszonya, a belső üvegesréteg (glasig-poröse Schicht) vastagsága és kifejlődése alapján csakis ezen fajhoz számíthatom, a mely az oroszországi szénmészkő régibb rétegeiben rendkívül gyakori. A Kjen-csuan-csou és a Nyu-ke közötti útmagaslatról származó permo-carbon mész-