Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
240 Lingulina. háza egy csúcsával lefelé fordított háromszög alakú, tehát legszélesebb felül, míg a L. Nankingensis háza legszélesebb a felső 2/3-án. A kamrák száma itt kevesebb, mert a mint a mellékelt 35. ábrán látni, 7 kamrából áll, míg a L. Széchenyii-x\é\ 10 12 a kamrák száma és mivel a héj csaknem akkora, mint a L. Széchenyii-né\, vagy a 34. ábrában közölt metszethez hasonlítva, annál nagyobb is és mindazonáltal itt csak 7, míg a L. Széchenyii-né\ 11 kamra látható. Igen természetes tehát, hogy a L. Nankingensis kamrái nagyobbak és tágabbak. Ott a hol a kamrák válaszfalai egyesülnek a ház falával, meg vannak vastagodva és a varratvonalak (sutura) a ház külső felületén semmi nyoma, vagy csak igen gyengén lehet jelezve, míg a L. Széchenyii-r\é\ a varratvonalak erősek, a kamrák falai pedig nem vastagszanak meg ott, a hol a ház falával érintkeznek. A L. Nankingensis nyílása, a mint ezt a példányomon szépen látni — de az ábrán nincs kellőleg feltüntetve - központi. Miután ezen faj is, miként az előbbi, kemény mészkőben fordul elő, szintén csakis metszetek alapján ismeretes, és éppen ezért, miután a faj főbb jellegeit az eddigiekben úgyis előadtam, nem bocsátkozom a faj hosszas leírásába, hanem közlöm a 35. ábra. Lingulina Nan- -u-i. 1 r •• • 11 11« 1 r . , . T „ ö 35- abrat, a melyen a lap lellegek hűen vannak feltüntetve. kmgensis, LORENT., n sp. y J J » hosszmetszet a szélesség H ogy a f aí nagyságra nézve mennyire változó, tájékozásul ide irányában. mellékelem néhány példánynak a méreteit : Termőhely Magasság Nankingi dombok... .. ... . 0*27 mm. Kjen-csuen-csu és Nyu-ke között o'24 « (?) « « « « o'i8 « Szélesség o'i25 mr O'IO « o"o8 « A magasság és szélesség közötti arány 2-25 : 1 2 : 1 (hiányos példány) 2'2 3 : 1. Ha ezen méreteket összehasonlítjuk a L. Széchenyit, Lörent., méreteivel, akkor látjuk, hogy míg itt a magasság vagy hosszúság legalább kétszerese a szélességnek, addig ott nem éri el a magasság a szélesség kétszeresét, miután a magasság és szélesség közötti arány : 1 "87 : 1. Ezen két Lingulina nemmel együtt fordul még elő sok ide tartozó metszet, a melyek közül némelyik majd az egyik majd a másik fajhoz tartozik; majd pedig egyikkel sem azonosítható, hanem a kettő között áll. Termőhelye : A Lingulina Széchenyii, Lörent. társaságában fordul elő a nankingi carbon dombok mészkőiben, a hol az erős fénytörésü mészanyagból álló héjjá élesen kiválik a barnás alapanyagból. Éppen ezért, mivel ezen fajt legelőször és a legszebb példányát a nankingi mészkőben találtam, Ldngulina Nankingensis-nek neveztem el. Azóta megtaláltam néhány metszetét a Kjen-csuan-csou és Nyu-ke közötti nyeregről származó Schwagerina craticulifera, Schwag. tartalmú permo-carbon mészkőben is, és nem kételkedem, hogy a Schwager által említett Jang-cze-kiang melléki fusulinamészkőben szintén előfordul a sok LÍ7igulina-m.e,t$>ZQt között. A Lingulinák tehát Japántól kezdve Indiáig el vannak terjedve a carbon és permocarbon időszakbeli üledékekben.
