Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

236 Nodosinella. addig az én khinai alakomnál kétféle hamrák vannak. Hogy a ház kívül finom hosszbordákkal van-e díszítve, mint a D. multicostata-udl azt a metszeten megállapítani nem lehet. Alakom ép állapotban 10 12 kamrából állhat, a melyek közül az alsó 7- 9 erősen domború falú, átmetszetben csaknem köralakú; míg a ház felső részében lévő többi kamra laposabb oldalú, átmetszetben pedig a kamrák csúcsaikon lekerekített négyszöget képeznek, a melyek úgy vannak elhelyezve, hogy a kamrák hosszabb átmérője a ház hosszátmérőjével 90° szöget képez. Ebből kifolyólag a ház alsó részében, a hol a kamrák fala erősen domború a kamrákat elkülönítő varratvonal (sutura) is erős, míg a laposabboldalú kamrák között a ház felső részében sokkal gyengébbek. A teljes, ép ház o'4 o'45 vagy 0 5 mm hosszú lehet, az én legnagyobb, csaknem teljesen ép példányom, a mely 11 kamrából áll, 0^35 mm. hosszú. Azt hiszem nem tévedek, ha az eddigiek alapján alakomat új fajnak veszem. Mivel azonban nem tudom, hogy a D. multicostata alakja mennyire változó, nem ismerem továbbá a keresztmetszetét sem; valamint azt sem tudom, hogy az én khinai alakom háza kivülről milyen díszítésű: nem merem teljes biztonsággal új fajnak venni és éppen ezért kérdőjellel közlöm. A vékony csiszolatban itt-ott erős fénytörésű, víztiszta mészanyagból álló gyűrűk láthatók, a melyek a körülvevő barna alapanyagtól erősen elütnek, azokat jórészt ezen faj keresztmetszeteinek tartom. Termőhelye: A santa-szhien-i mészkőben a két Fusulina sp. indet társaságában ezen fajnak két hosszmetszetét találtam, a melynél a héj meszes volta éppen olyan jól van megőrizve, mint a társaságában előforduló Spirillina irregularis, MöLL.-nél. Bár csak két hosszmetszetem van, mindazonáltal nem mondhatom alakomat éppen nagyon ritkának, mivel több gyűrűszerű metszetet találtam, a melyet ugyanezen faj keresztmetszeteinek tartok. Mivel ezen gyűrűszerű metszetek elszórtan fordulnak elő a csiszolatokban, nem vonatkoztathatók egy egyedre, hanem valószínűleg mind más-más egyednek a metszete. Nodosinella simplex, Lőrent., n. sp. A LóczY-tól gyűjtött gazdag mészkögyüjteniény csiszolataiban egy olyan metszetet is találtam, a melyet az angolországi, belgiumi- és oroszországi carbon és permkorú üledékekből ismert Nodosinclla nemhez kell számítanom. Alakomnak a héjjá bitumennel annyira át van hatva, hogy a meszes volta csak ott tűnik elő, a hol a bitumen nem járta át a héjat és ott is csak igen kis foltok alakjában. Ha a legtöbb üveges héjú fájnál nem tapasztaltam volna már, hogy a kőzet átkristályodása, vagy más körülményeknek a behatása alatt bitumennel annyira beivódik, hogy homokos héjúnak látszik ; hajlandó lettem voina én is ezen nemet homokos héjúnak venni, a mint azt maga Brady, a nemnek a fölfedezője is tette. Később azonban Möller az oroszországi szénmész foraminiferáiról írott művében kimutatta, hogy a Nodosinellanem héja meszes. Az én megfigyeléseim szintén a Möller megfigyeléseit erősítik meg, daczára annak, hogy eleinte magam is homokos héjúnak voltam hajlandó tekinteni, midőn azonban észrevettem, hogy a héj anyagában helyenként kis mészfoltok tűnnek elő, továbbá láttam azt is, hogy ezen Nodosinella metszetem közelében vannak szép üvegeshéjú, de viszont bitumennel teljesen átivódott és így homokos héjúnak látszó Endothyra példányok is ; meggyőződtem, hogy tényleg üveges héjú nem ez, a melynél 30. ábra. ábra. 30—31. ábra Nodusaria (Dentalina) n. sp. ? középen átmenő hosszmetszet.