Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Fusulinella. 229 A Fus. Lóczyi háza igen kicsi, lapos, oldalt erősen lapított, a kanyarulatok teljesen födik egymást (involut), a háti oldal lekerekített élet képez, a kanyarulat két oldala ezen él közelében homorú, a köldök mély. A kanyarulatok keresztmetszetei nyíl-alakot mutatnak, csak a kezdő, embrionális kamra kerek, a melynek hosszabb tengelye összeesik a ház hosszabb tengelyével, az átmérővel. A kezdőkamra átmérője 1/22 —1/28 részét képezi az egész átmérőnek, míg a Fusulinella Struvii-xvd\ csak 1/15—1/20 részét. A kanyarulatok száma 6—7, míg a Fusulinella Struvii-ni.\ soha sem több 5-nél. A kanyarulatok falainak az átlagos vastagsága o'oi—o'o8 mm. A következőkben adom két harántmetszetnek a méreteit, a melyek a középen szelik át a héjat. A kanyarulatok sorpan. VI. V. IV. ... III. II. ... I. I. hiányos példány. (1. ábra.) II. ép példány. (2. ábra.) o'ii mm. 0*07 « . o 07 « 0'04 « 0'02 « 0'02 « Központi kamra : 1 ... 0'03 « _ . 003 « Primordialkammer: I. ... 0"03 « _ 0'03 « II. ... ... o"o7 « __ ._ o'o3 « III. ... ... o'o8 « ... _ . 0'05 « IV. ... o'io « . o'o8 « V. _ . ... o' 13 « .... o'i 1 « Az egész átmérő kb. 0*85 mm. o"66 mm. A szélességi mérete az I-nek o-33 mm., a II-nak o"22 mm. és így az arány a nagy és kis átmérő között az I-nél 2*57 : 1, a Il-nál 3 : 1, míg a Fus. Slruvii-náX 1-15 : 1—2'3 : 1 arányok között változik, tehát a Fus. Lóczyi-nál ezen arányszám mindig nagyobb, a mi arra vall, hogy a ház laposabb, karcsúbb, mig a Fus. Struvii-é valamivel zömökebb. A kanyarulatok keresztmetszetei is sokkal inkább nyílalakúak, mint a Fus. Struvii-ndX. A Fus. Lóczyinál a kanyarulatok egyenletesebben és lassabban nőnek, mint a Fus. Struvii-néX, a mint ez a két faj méreteinek az összehasonlításából rögtön kitűnik. Ezen új fajt dr. Lóczv Lajos egyetemi tanár úrnak, volt tanáromnak a tiszteletére nevezem el. Termőhelye : Ezen faj nem mondható ritkának a teng-tjan-csing-i fusulina tartalmú mészkőben, a hol Spirifer Mosqucnsis, Fisch., társaságában fordul elő igen jól megőrzött példányokban. Arcliae

discus Karreri, Brady. 1873. Archaediscus Karreri, Brady : Ann. and Mag. Nat. Hist., Ser. IV, Vol. XII, p. 286, Pl. XI. 1873. Archaediscus Karreri

, Brady : Mem. Geol. Survey of Scotland ; Expl. Sliest 23, pag- 951876. Archaediscus Karreri

, Brady : A Monograph, of Carbon.- and Permian Foraminifera, p. 142, Taf. XI, Fig. 1—6.