Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
224 Fusulina. Termőhelye : Ezen fajnak a legjobb megtartási állapotban lévő példányai igen gyakoriak a Nanking-vidéki dombokról származó carbonkorú sötétszürke márgás mészkőben. Fusulina japonica, Gümbel. 1874. Fnsulina japonica, Gümb. : «Ausland» 479. 1883. Fnsulina japonica (G ümb .), Schwager: Carbonische Foraminiferen aus China und Japan ; in Richthofen's China, Bd. IV, p. 121, Taf. XV, Fig. 1 —11. S chwager ezen értekezés elején a kőzetek leírásánál említi, hogy azon mészkő, a melyet Lóczv Kan-szn tartományból a Ta-tya-szan hegység sa-men-kvan-i nyergéről hozott feltűnően hasonlít azon mészkőhöz, a mely japánnak Mino nevű tartományából ered. A khinai mészkőben lévő Fusulina-ról S chwager azt mondja, hogy abból, a mit rajta észlelhet, csak Fusulina japonica, GüMB.-nek határozhatja meg, tehát azon fajnak, a mely a japáni mészkőben gyakori. Termőhelye: Ezen faj eddig kizárólag a japáni szénmészből volt ismerős és most ScHWAGER-nek sikerült a japániaknál is jobb megtartási állapotú példányoknak a metszeteit találni a Kan-szu tartománybeli sa-men-kvan-i nyeregről való carbon-mészkőben. Ugyanezen mészkőben találtam még két foraminiferának a metszetét, a melyek közül az egyik valószínűleg egy Fusulinella-nak, a másik pedig valószínűleg egy Spiril//«(7-nak a metszete, de biztosan nem határozhatók meg. Fusulina sp. ind. A santa-szhien-i (Kan-szu tartomány) fusulina-mészkőből két egymástól különböző Fusulina-fajt szabadítottam ki éles csíptető szegélyével ; az egyik zömök, hasas alak 5-2 mm. hosszú és 3 mm. vastag és így külsőleg nagyon emlékeztet a Fus. brevicula, ScHWAG.-ra ; a másik hosszú, keskeny : 6 mm. hosszú és 2 mm. széles, [az arány a kettő között 3: 1], ez leginkább emlékeztet a Fusulina Verneuili, Möll.-re. A mészkő csiszolatában is számtalan metszetét találtam a fusulináknak, a melyeket azonban a metszetekből sem tudtam meghatározni, miután azok ferdén érik a házat, és így az egyes kanyarulatok távolságának a méreteiből nem lehet a becsavarodási spirálnak kiszámítani a csavarodási hányadosát (Windungsquotidien). A legjobb megtartású metszetnek a méretei a következők : IV. III. II. I. I. II III. IV. hiányos o'fo, o-22, 008, 0'07. [015] 0^04, 0*05, 0H3, 0*37, C53, 0-36 (sérült). Falának a vastagsága az utolsó kanyarulatokban 0"02 és C025 mm. ; az V. kanyarulat fala 0 04 mm., a hatodiké pedig 0*07 mm. vastag, ezen fal- és a septumvastagsági méretek is a Fus. Richthofeni, ScHWAG.-re emlékeztetnek. Egy másik fogyatékos, feltűnően nagy központi kamrával biró hosszmetszetnek a méretei a következők : III. II. I. I. II. III. IV. o"28, o'25, o'i, [o'4], o'i, o'22, 0*31, o-33 látni itt is, hogy a mi az egyik oldalon elvész, az a másik oldalon megtérül. Egy harmadik fusulina-metszeten a következő méréseket tettem III. II. I. I. II. 0'25, 0'l8, O'OQ. [0-24] O'II, 0'23-
