Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

2 12 Közetek mikroszkopikus leírása. Daczára annak, hogy három csiszolatban összesen 45—50 fusulina-metszetet találtam, még sincs közöttük olyan, a melynek alapján a faj biztosan meghatározható lenne. Abból, a mit a metszeteken észleltem, csakis a Fusulina Richthofeni, SCHWAG., vagy Fus. japonica, GüMB-re következtethetek. Habár a fusulinák fajilag nem is határozhatók meg, mindazonáltal elég becses adat már az magában is, hogy lusulinákat találtam, mivel ennek alapján megállapítható a mészkőnek a kora, a melyről eddig csak annyit tudtunk , hogy palseozoos , most pedig világossá lőn , hogy felső-carbon korú. A fusulina-metszetek mellett némely csiszolatban nagy mennyiségben fordulnak elő a erinoida nyél v. kocsánytagok metszetei is. ig. Permo-carbon mészkő, Csnng-tyien-ből. (Jün-nan tart.).* Világos-szürke, tömött, erősen kristályos, pados elvállásra hajlandó mészkő. A vörösesbarna mállási felületen, helyenként kiálló keményebb foltok, vagy gyürük láthatók, a melyek helyenként nagy fusulinákra emlékeztetnek. De ha ezen foltokat nagyitóüveg alatt tüzetesebben megvizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy egynémely keményebb folt, különösen a gyúrúalakúak, a korállok keresztmetszeteire emlékeztetnek; a mennyiben úgy a gyúrü maga, mint az ezt kitöltő mészanyag olyan sajátságos rovátkoltságot mutat, hogy legjobban emlékeztet a korállok küllős léczeire. A kőzet ép törési felületén helyenként brachiopoda kőbél, vagy benyomat látható. A kőzet vékonycsiszolatát vizsgálva, erősen kristályosnak látszik; úgy hogy az egész górcsövi kép a Calcit hasadási- és iker-rovátkáit feltüntető szemcsékből áll, a melyben a szemcsés bitumen igen finoman van eloszolva. A foraminifera-metszetek sem ritkák, de mindazonáltal legnagyobb része pontosan nem határozható meg, mivel egy részök a kőzet átkristályodása következtében fölismerhetetlenekké lettek, más részüknél pedig a metszetek olyan ferdén érik az egyes foraminiferáknak vagy ezek töredékeinek a héjját, hogy a pontosabb meghatározáshoz szükséges részletek nem láthatók. A legjobb megtartású és így a legpontosabban meghatározható egy Climacamminanak a hosszmetszete, a melyet csakis a Climacammina Bradyi

) Möi.L.-nak határozhatók meg, a belső meszes héj ennél is hiányzik, a mit úgy lehet csak megmagyarázni, hogy utólag föloldódott. Biztosan felismerhető még egy Fnsnlina-nak néhány metszete, de mivel csak töredékes kis részek láthatók belőle, a pontosabb meghatározás lehetetlen. Van néhány metszet, a mely az Archaediscusra vall, és még néhány teljesen meghatározhatatlan. Egy másik csiszolatnak a képe sokban különbözik ettől, ez is erősen kristályos szövetű, de a bitumen itt már helyenként igen sűrűn lép föl és olyan sajátságosan van eloszolva, hogy szerves eredetű szövetre vall. Egy helyen a bryozoákra emlékeztető sajátos szövet tűnik föl, de mivel az egész kőzet erősen át van kristályodva, ezen metszetek nem határozhatók meg. Ugyanezen lelőhelyről van egy másik mészkő is, a mely tömött, erősen kristályos, általában sötétszürke, csak helyenként fehér Calcit erek járják át. A légbeliek hatásának kitett felületen — a mely rozsdaszinű —- több félkörös héjmetszet áll ki, a mi minden bizonnyal brachiopoda-héjaknak a metszete; különben egy helyen egy brachiopoda-héjnak a benyomata is látható. A vékonycsiszolat górcsövi képét tekintve erősen kristályos, a bitumen finom szemcsék alakjában van eloszolva. Helyenként brachiopoda héjmetszetek tűnnek föl. Némely * Vesd össze az I. köt. 657—658 (349—350). lapjával.