Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
2 12 Közetek mikroszkopikus leírása. fajnál is; a Spirillina irregularis, Möll. nál az egyik példánynál szépen látható a meszes héj, míg a többinél ki van lúgozva vagy bitumennel áthatva, úgy, hogy homokos héjúnak látszanak; a Nodosinclla példányomnál itt-ott látható a héj meszes volta, de a legnagyobb része annyira át van bitumennel hatva, hogy szintén homokos héjúnak látszik. Az összfaunát tekintve, ezen teng-tjan-csing-i mészkövet csakis közép-carbonnak tekinthetjük, ha pedig az egyes foraminiferafajokat ha onlítjuk össze azon faunákkal, a melyeket M öller az oroszországi szénmész különböző szintjéből ismertetett meg, akkor azt látjuk, hogy az Archaediscns Karr er ?, B rady, Spirillina irregularis, Möll., Tetrataxis conic a, E hrbg., var. gibba, Möll., Climacammina eximia, B rady , és Bradyina rotula, E ichw ., mind olyan alakok, a melyek eddig csakis a szénmészből ismeretesek. 12. Fusulina mészkő, Santa szhien-bő\ (Kan-szu tart.).* Sárgás, a törési felületen helyenkint szürke, tömött, a kapott próbából következtetve -— palás mészkő, a melynek a törési felületén, de különösen a légbeliek hatásának kitett felületen sok az alapanyagnál keményebb kiálló hosszúkás, két végén lekerített folt látható. Ezek a pontosabb vizsgálat után fusulináknak bizonyultak, melyek a kőzet mellett lévő termőhely czédulán Fusulina cylindrica, ScHWAG.-nak van meghatározva. Éles csiptetővel sikerült két igen jó megtartású példányát kiszabadítanom ezen fusulinának, valamint egy darabját valamely crinoida nyéltagjának. A csiszolatban alig tűnik föl a kőzetnek kristályos volta, miután a bitumenes festőanyag részben szemcsék alakjában, részben pedig moha-alakü testekké egyesülve, olyan sűrűn van eloszolva, hogy a kristályos szövetet láthatatlanná teszi. Ezen kristályos szövet leginkább csak a fusulinák belsejében látható tisztán, a hova bitumenes festőanyag nem hatolt be. A csiszolatban, a mint azt már a külsőből is lehetett következtetni gyakoriak a fusulina metszetek ; sajnos azonban, hogy egyetlen egy olyan metszetet sem kaptam, a melyen méiéseket lehetne végezni, miután mind igen ferdén érik a héjat. Különben maguk a fusulina héjak annyira jó megtartásúak, hogy még a héj szerkezetét a likacsokkal is oly kitűnően lehet rajtok látni, mint akármelyik most élő foraminiferánál és így a héjszerkezetének legrészletesebb tanulmányozására is alkalmasak. Hasonlóan igen jól vannak megőrizve a többi foi amimferák is, a mi ilyen régi kőzetnél bámulatba ejti az embert. Ezen foraminiferák legnagyobb részénél is azon eset fordul elő, hogy a metszetek igen ferde irányban érik a héjat, és így nem alkalmasak a meghatározásra. A fusulinákat is éppen azért nem lehet meghatározni, mivel a számtalan metszetből sem tudok az alakról teljes képet kapni. A metszetek mind annyira ferdén érik a házat, hogy az egyes kanyarulatok távolságának a méreteiből nem lehet a becsavarodási spirálisnak csavarodási hányadosát (Windungsquotidien) kiszámítani. Az egyes foraminiferáknak a meghatározását megnehezíti még az is, hogy a mészkő utólag nagy oldali nyomásnak volt kitéve, és ez azután a nagyobb alakokat, mint pl. a fusulinákat el is torzította. Találni egyes foraminiferákat, a melyek ketté vannak szakítva egy csúszási vagyis eltolatási sík irányában. Biztosan csak a következő foraminiferák határozhatók meg : Spirillina irregularis, Möll., Dentalina nov. sp., ? Lingulina Széchenyit, Lörent., nov. sp., Climacammina Bradyi, Möll. ? és a Tctrataxis conica, Ehrbg. Azon kőzetek közül, a melyeket én Khinából átvizsgáltam és itt ismertetek, ezen santa-szhien-í az, melyben a szerves eredetű zárványok a legszebben vannak megőrizve. Mert nemcsak a fusulinák héjai vannak olyan kitűnően megőrizve, mint én azt föntebb kiemeltem, hanem a többi foraminiferáé is. így pl. :,z üvegeshéjú nemek, mint a Spirillina, Lingulina és Dcntalina nincsenek kilúgozva és bitumennel áthatva, mint a többi * Vesd össze az I. köt. 498—499 (190—191). lapjával.
