Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Szilur és devon mészkövek. máshoz szorulnak. A légbeliek hatásának kitett felületen látni, hogy a fehér kristályos mészanyag könnyebben oldódik mint az ikraszemcsék, mert ezek mint kiemelkedett legömbölyített szemcsék állanak ki a felületen. A górcsövi kép ugyanazt árulja el, mint a mit a külső mutat, t. i.: hogy az ikraszemcsék között csak igen alárendelten látni a kristályos alapanyagot. A bitumen az e^yes ikraszemcsékben igen aránytalanul van pelyhek alakjában eloszolva. A másik kőzet világos szürke, a palás-elválásra hajlandóságot mutató, kristályos mészkő, a melyen szabad szemmel is láthatók, mint sötétebb foltok az ikraszerü szemcsék, de ezek itt már alárendelten fordulnak elő, elszórva a kőzetben. Itt az ikraszerű szemcsék nem keményebbek az alapanyagnál — mint az előző kőzetnél - mert a légbeliek hatásának kitett felületen nem állanak abból ki, hanem egyenletesen kopnak az alapanyaggal. A górcső alatt az egész kőzet erősen kristályosnak látszik, melyben a bitumen igen finoman van, nagyon apró szemcsék alakjában eloszolva. Az ikraszerü foltokban a bitumen nem csak finom szemcsék alakjában van eloszolva, hanem a mellett még aránytalanul elszórt pelyheket is képez. Ezen kőzetben a sötétebb kerek foltok nem valódi ikrák, mivel a héjas, körkörös szerkezet nincs meg, hanem csak a bitumen sajátos eloszlása tünteti föl külsőleg ikrásnak, míg tényleg csak loltosnak nevezhető. Szerves eredetű zárványnak semmi nyoma. 2. Szilurcritloida-mészkő, Pu-piao-ból. (Jün-nan tart.)

1 Külsőleg sárgás, sideritre emlékeztető mészkő, melyben sűrűn vannak az átcalcitosodott crinoida kocsány- és nyéltagok elszórva. A megvizsgált darab egyik oldala úgy látszik a légbeliek hatásának volt kitéve, mert mállott, vörösesbarna, melyből sűrűn elszórt fehéres, majd rózsaszínű lekoptatott szögletű Calcit-rögök állanak ki. LÓCZY a kőzetből egy az alsó szilurt jellemző cystidát Hemicosmitcs f sp. irt le.

2 Vékonycsiszolatban a kőzet sárgás színű; ezen szín valószínűleg valami vastartalmú folyadéknak az utólagos beszivárgásától ered. A bitumen szemcsék alakjában van eloszolva, vagy pedig olyan módon, hogy sejtes szövetet utánoz. A górcsövi kicsinységü szervezetek közül az egyik csiszolatban egy Ammodiscus v. Trochammina keresztmetszetet találtam, úgy látszik azonban, hogy a bryozoák is igen gyakoriak. A csiszolatban csak alárendelten tűnnek föl az ikkerrovátkák alapján szembeötlő calcit-rögök. 3. Devon mészkő, Paj-szuj-kiang-xó\ (Kan-szu tartományban).

3 Megalodus ? kagylókat tartalmazó márgás mészkő, mely külsejére nézve nagyon hasonlít a sa-men-kvan-i nyeregtől délre gyűjtött próbához. Három nagyobb darabot kaptam vizsgálásra, melyeknek a külső színe szürke, csak ott, a hol a légbeliek hatásának ki volt téve, változott meg a színe, ott ugyanis sárgás vagy vöröses rozsda színű. Az egyik példánynak a felületét egy helyen Calcit kérgesíti be, ami arra vall, hogy valamely repedésnek képezhette a falát és így a beszivárgó víz lúgozta ki a szénsavas meszet és rakta le a repedés falaira. A kőzet gömbös elválásra mutat hajlandóságot. Helyenként Brachyopoda héjak lenyomatai láthatók. A vékony csiszolatnak a képe meglepi az embert, mert míg egyrészt némely csiszolatban a szerves eredetű zárványoknak semmi nyomát sem látni, vagy legföljebb csak egy brachyopoda héjnak a metszetét; addig más csiszolatban már szabad szemmel is látni a különböző irányú koráll és bryozoa metszeteket, a melyek teljesen megtöltik a csiszolatot. 1 Vesd össze az I. köt. 682 (374), lapjával 2 Vesd ö. a 28. lappal. 3 Vesd össze az I. köt. 411—412 (103—104). lapjával