Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - A) Emlős állatok maradványai LÓCZY LAjOS-tól

Siphneus. 15 A Stegodon insignis fajt India, Japán, Khina több helyén való nagy elterjedése a keletázsiai plioczén emlős faunának egyik legnevezetesebb vezérkövületévé teszi. Siphneus arvicolimis, NEHRING. XI. tábla, 2. ábra. 1883. Siphneus arvicolimis , NEHRING : Sitzungsber. der Gesellschaft naturforschender Freunde zu Berlin, Nr. 2, pag. 19. 1885. Siphneus arvicolimis , (NEHRING). KOKEN F.: Säugethiere aus China ; (DAMES und KAYSER'S Palaeont. Abhandl., Bd. III, Heft 2, pag. 69. -— (reprodukálva). A Felső-Hoang-ho mellett elterülő vastag édesvízi agyag, gipsz, márga complexusba telepedett vékony homokkőrétegekben Kve-te felett a folyónak jobb partján csontokat gyüjték. Egy laza homokkőpad szolgáltatott Planorbis, Bythinia, Lymneus vagy Succinea csigák társaságában nagy emlősöktől származó szárcsont-töredékeket és apró állatoktól való csontokat; a meghatározhatatlan apró csontok között akadt egy állkapocs is, melyet dr. NEHRING úr volt szíves kérésemre meghatározni és tanulmányainak ered­ményét közzétenni. Idézett közleményének meghatározó részét fordításban itt közlöm : «Sokáig fáradoztam azon, hogy az illető rágcsálót valamely jelenleg élő fajjal azonosítsam ; eddigelé azonban ez nem sikerült, s így tovább nem habozok, hogy e maradvány alapján egy új fajt állítsak fel. Nem minden esetben elegendő ehhez csupán egy alsó állkapocs, melynek még hozzá a nyúlványai is hiányzanak ; a jelen esetben azonban a kezemben levő fosszilis állkapocs-darab olyan lényeges eltéréseket mutat, úgy alakját, mint nagyságát tekintve, a hozzá közelálló fajoktól, hogy teljes lehetetlenség az ezen állkapocs által képviselt fajt bármelyikkel összeegyeztetni. Az őrlőfogak (moláris fogak) sora három fogból áll, ezeket vizsgálva azonnal szemünkbe tűnik, hogy egy, az Arvicola-hoz hasonló rágcsálóval van dolgunk ; az egyes fogak prismákból vagy zománczburkolatokból vannak összetéve, egészen úgy, mint azt az Arvicola nem számos fajánál jellemző módon kifejlődve találhatjuk. A valódi arvicolák­tól azonban a jelen állkapocs-darab őrlőfogai abban különböznek, hogy az egyes zománcz­prismák csupán az állkapocs belső része felé élesek és erre nyomulnak előre szembetünőleg, ellenben a fogak külső részén a zománczlemez csakis kevés, csekély görbületeket mutat. BRANDT szerint (Craniol. Entwickelungsstufen der Nager, pag. 211) ez a Siphneus nem egyik főismertető jele, míg a tulajdonképeni arvicolináknál (beleértve a Fiber zibethicus-t is) a zománczburkolatok kifelé és befelé is élesen előrenyúlnak és egy középvonalban váltakozva sorakoznak egymás mellé. Az őrlőfogak zománczprismáinak e jellemvonását az egyes Siphneus fajoknál általá­ban jól kifejlődve találjuk ; csak a 5. psilurus (IX. tábla, 5. ábra) látszik kivételt képezni és az arvicolinák-hoz erősen közeledni. Fosszilis állkapcsunk fogsora a zománczprismáknak a Siphneus nemre jellemzőnek mondott viselkedését igen világosan előtünteti, épen úgy, vagy talán még jobban, mint a Siphneus aspalax (XI. tábla, 4. ábra) ; * a A Armandii (XI. tábla, 3. ábra) és a S. Fontanerii (MILVE EDWARDS , i. h. Pl. 9. Fig. 8) fajok is jól szemléltetik a őrlőfogak fent leírt sajátosságait. Ez okoknál fogva azt vélem, hogy az ezen állkapocs által képviselt rágcsálót a * «V. ö. MILNE EDWARDS: Rech. s. les Mammiféres, 1874, (Pl., 9, Fig. 12) czímű munkájában egy fiatal S. aspalax ábrázolásával; továbbá azon örlőfogsorokkal, melyeket CHERSKEY a Bull. soc. imp. des Naturalistes de Moscou, 1873, (I. Taf. V) folyóiratban a Siphneus aspalax és a tőle felállított Siphneus Dybowskii, n. sp. fajokról közölt. Ezen ábrák szerint, nemkülönben a hozzájuk tartozó (orosz) szöveg szerint, melyet dr. ARZRUNI úr volt szíves előttem érthetővé tenni, nekem úgy tetszik mintha a Siphneus Dybowskii olyan Siphneus faj volna, melyet CHERSKEY két fiatal a Siphneus aspalax-hoz nagyon közel álló Dauria-ból származó példányra alapított.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom