Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - C) Palaeontologiai és stratigraphiai eredmények LÓCZY LAjos-tól

Ujabb utazások Belső-Ázsiában. 181 tartott. Második utazását YOUNGHUSBAND Leh-ből kezdte meg és a Karakorum meg a Musztagh hegységek bejárása után a Pámirt látogatta meg, honnét Gilgiten át tért vissza Indiába.

1 1888—89 és 1889- 90-ben GROMBESEVSZKI a Pámirt és az ú. 11. Nyugoti-Kuen-lun hegységet Keriáig, utazta be.

2 jg^—91-ben a GRUM-GRSIMAJLO fivérek a Tian-san keleti hegylánczait tanulmányozták és a Góbin keresztülmenve a Közép-Kuen-lun lánczait Jung-csang, Szi-ning és Kve-te városok környékein beutazták; ők fedezték fel a Tian-san déli lábánál azt a nevezetes orographiai depressiót, mely Tokszun és Khami között 500 km. hosszaságban és 10—15 km. szélességben, 60 -100 mt.-rel fekszik a tengerszint alatt.

1 1889—90-ben BONVALOT G. és ORLEANS H. herczeg északról délfelé szelték át BelsőÁzsiát. Dzungária felől jöttek és a Lop-nor Tengri-nor között Tibet derekán keresztül merőben ismeretlen vidéken útaztak.

4 1889—90-ben PiEVCzov M. B. és BOGDANOVICS K. J. expeditiója a Nyugoti-Kuenlun-ban és északnyugoti Tibetben tudományos szempontból a középázsiai kutatások legbecsesebb vállalkozásai közé tartozik.

5 1891—92. BOWER kapitány és dr. THOROLD Leh-ből Sang-hai-ba tartva a tibeti felföldön nyugot-keleti irányban utaztak végig.

6 1888—89 és 1891—92. ROCKHILL W. W. Két ízben útazott Mongolia és északkeleti-, meg keleti Tibet vidékein és ethnographiai tekintetben eredményei igen nagy értékűek.

7 1890-ben LITTLEDAI E G. felesége kíséretében a Pámirban útazott és a Hindukus hegységen át Kasmírba jött le.

8 1894—95 telén ugyanezen házaspár FLETSCHER W. A. L. rokonukkal Szamarkandból Kasgáron és Jarkandon keresztül jött Belső-Ázsiába. Csercsenből mentek föl a tibeti felföldre és ORLEANS H. herczeg útirányától nvugotra törtettek Llassza felé, 92—93 km. távolságra közelítve meg e tiltott várost. Visszatérésre kényszerülve, a BOWER kapitánytól fölfedezett Ziling-czo (Garmg-czo) tónak parallel körén (32

0 ész.) nyugotra haladva, Lehbe érkeztek le.

9 1895-ben ORLEANS H. herczeg Tong-king-ből Ta-li-fu-ba és innét a 26° északi pararellen a Szalvin folyóig utazott ; visszatérve e folyótól a Lan-czan-kiang (Mekkong) jobb partjára két szélességi fokon keresztül követte e folyót és a 28° 30' ész. sz. alatt fekvő Aten-cze városig jutott. E várostól délnyugot felé vette útját és a Lu-cze-kiang-on átkelve a 28° és a 27

0 30' parallelek közti zónában tartott nyugat felé. Ebben az utóbbi útirányban ORLEANS H. herczeg az Irravady felső mellékfolyóit forrásaikhoz közel szelte át és közel egy évig tartó vesződséges, sok veszélylyel kisért utazását a Bramaputra melletti Szadijában végezte be.

1

0 1 Proc. Roy. Geogr. Soc., London, 1888, p. 505; ugyanott 1892, p. 205—232. 2 Iszvesztija, 1889, p. 524. 3 Globus. LX. p. 382—386; Proc. Roy. Geogr. Soc., London, 1891, p. 208—226. 4 BONVALOT G. De Paris au Tonkin Ä travers le Tibet inconnu, Paris, 1893. 8°; ugyanaz: Traversée du Tibet, Bull. de le Soc. Geogr., Paris, 1891, 7. Sér., Tome XII., p. 328—350. 5 M. B. IIBBIJOBA, Tpy^ti THÓexcKoii 9Kcne^imiii 1889—1890 rr. úaCTB II. K. II. BOPMHOBIPIA reoJioniiecKia H3C.IT^OBAHHÍH BT> ÜOCTOUHOMT. TypKecTaH-fe. C. IIeTepöypn>. 1892, 4

9. és az Iszvesztija (a szt.-pétervári csász. orosz földr. társ. közi ), XXVII. köt., 480—504. lap. 6 The Geogr. Journ. of London, 1893, P- 3

85—4°4 ; ugyanott, 1895, p. 240—257. 7 ROCKHILL W. W.: The land of the Lamas, London, 1891, 8°; Diary of a Journey through Mongolia and Tibet in 1891 and 1892, Washington. 1894. 8°; The Geogr. Journ., 1894, p. 357—388. 8 Proc. Roy. G. Soc., 1891, p. 1—

32. 9 The Geogr. Journal, London, 1896, p 453—4791

0 The Geogr. Journ., 1896, p. 566—582 és térkép.