Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 227 II. hat- (hat-al-om rég. hot-ol-m?: -hat, -het). A tam., kann. stb. nyelvekben a «possum» kifejezésére a kudu- (to come to gether, to be fit, possible, to join in an embrace . . .) ige használtatik 3-dik személyben s éppen ezért nem ez, hanem az óhajtó képzésére használt kadavén (I may, I might) hiányos ige a magy. szótársa. Ebből való : kada-v-ul (dieu tkp. ható lény vagy való) meg kadum, kad-iya (fort, dur, violent), kattu id., a melynek felhanguja : kelti (fermeté, solidité, dureté, habilité etc.), kann, kadadu (strong). Ide tartozók : mong. yató (hart, fest : ketsüü mühsam, übermächtig : küci Kraft, Macht), man. kataiig-se (stark und fest aussehen : kccu Härte, Anmassung), t.-tat. kat'i (hart, fest : ki'tt, güj Kraft, Macht). NB. Ebből láthatni, hogy az arab qadír (potens) participium oly felesleges, mint a quwe (erő) névszó. III. hat- (hat-ol, nyomul, el-hat, be-hat tkp.jut). Tam. attu- (att-al : parveuir, arriver, atteindre á, se reposer sur .... inda sseydi y-enakk-ufn att-iVVn, cette nouvelle m'est aussi parvenu = elhatott), határ (határ-ol, határ-oz). E szóval a tam. sadir, mai. adir, tul. adum (borne, frontiére) azonosíthatók, de a mong. kijár (Rand, Grenze) alakkal nem s így a tam. nyelvből a kaVár («mesure, borne») számítom ide, mert az r kettőzve mindig erős t. hattyú cf. tam. 'ódi-mam (cygne). haz-ud- (hazug, hazug-ság). Tam. kísá (mensonge) ; kann, kusáka (a liar : hazug : tam. kusa-m, calomnie, invective plein de foussetés), mong. yudal, yudla (mensonge). A man. yasu-tai (falsch, irrig), a mong. yaza-yai (krumm, schief) társa s így a kacs- (karingó) alakhoz tartozik. há fháj hábor-og- (turbari : hábor-odik syn. kavarodik, kevered-ik pl. a gyomra h. = keveredők : háború stb.). Tarn, amar (combat, dispute : fureur : amar-ádu- combattre, háborúz, de a valódi értelem : zavar, amint az amarkkalam, champ de bataille, tumulte, confusion, clameur mutatja.) Meglehet a hamar szónál látott «grand train, háté, presse» értelemben is a zavar (tkp. sürgés, forgás, zavar-, sürget) az alapértelem. há-g (hág-csó, hágó, cf. háp-a). Az ágas-kod-ik, ágá-1, gang-os, hegy (rég. hig), hek alakoknál látható tam. alakokon kívül itt megemlítendő : 1. 'cgu(s'élever, aller, marcher sur ou pardessus : áthág, 2. űkku- (monter, s'élever). NB. A szótár nem említi, de határozottan ide tartozik az e-ni (échelle: hágcsó) e-guni-ból összevonva. háj (cf. kövér, göb-öly || hájog, hályog rég. halyag). Minthogy a t.-tat kuy'i (sürü) összevetés által legkevésbbé sincs bebizonyítva, hogy a háj- szó mindig j-s volt, s tudva azt, hogy a hályog rendesen hájog: e két szó a tam. val-appu, («graisse, gras» embonpoint, fertilité) varl-umbu- varl-umbn (graisse, suit, mucus visqueux qui couvre les veaux etc.) és varlukku (graisse, suif chose glissante) szóktól nem választható el. háj-l-ad- (pro haj-l-ad) 1. haj-ol. hál- = rég. alu 1. ezt. ? hála, hálá. E szó egészen rímel az orosz yvala (louange \ ser. kev, khev, gev glev : colere, venerari ?) szóval s mégis fölhozom a tam. kulávu- (louer, exalter, célebrer) igét. háló (háló-z). Tam. val-ei (filet, rets y'allu- unir, joindre, entrelacer, tresser, ourdir, lier, mert kollu-ból is az igenév kol-ei, aztán a v a tam. nyelvben ajakszelet, mint a régi magy. nyelvben), hályog (rég. haly-ag, hájog szék). 1. háj. I. hám (hán-cs, hám-lik pro hám-ol-ik, hám-oz, hán-t pro hám-t || hom-por, hom-l-it = takar, mert a hám is = takaró). Tam. 'um-i (nom. ag. = enveloppe du grain, cosse, paille, balle de riz : umikkarappán, crusta lactea, cf. hom-por). Hogy ezen szó a «kab-át, kop-ad, köped, kov-ad, kuv-ad, hüv-ely, hom-ol-it (burkol, takar) szókban látható kab, kop, 13*