Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Igetan. 83 AZ EGYES IDŐK KÉPZÉSÉ. 33- §. A JELEN IDŐ KÉPZÉSE. A jelentő mód Jelen ideje (nigarlgálam) háromfélekép képeztethetik : a) a gyenge ragozásu igéknél gir, a kemény ragozásuaknál kkiv szótag által, ßJ ginV, illetőleg kkinV által ugyanoly különbséggel és yJ -á-ninV képző által, a mely a k.-tatár a-tor- (pl. k'il-ator- csináló-ban áll) képzetnek felel meg «a cselekvésnek állott» jelentéssel. Jegyzet. Az első képző, a mely a legközönségesebb, az én nézetem szerint a második (ß) képzőnek kopott alakja. Ez pedig g -f- ninr, illetőleg k -)- ninr helyett áll olyképen, hogy a g, k az igenevet képviselő igetőhöz járult dat. allativ eset ragja, valamint a harmadik (y) alakbeli á is, a ninr pedig a n-il (áll) igének múlt ideje nil-d helyett, mert a ki a cselekvésnek állott vagy fogott az cselekvőben van. Ha a föntebbi időképzők után a következő személyragokat, a melyek a személynévmások módosult alakjai, illesztjük, kész a Jelen időnek közönséges és irodalmi ragozása. Egyes, i. személy A SZEMELYRAGOK. Megtisztelő. 3. SZ. férfi nő -en, -áy, -án, -ál. í dolog, -adu. om, ír. nincs, Többes. -óm, -ám (Incl.) a-nangal (Excl.) ír-gal, árgal, ana vagy adu. Jegyzet. Ezen általánosan használt személyragokon kívül még a következő költőileg használt torzalakok is vannak: 1. sz. anen; 2. sz. anei, ei, i; 3. sz. férfi anan, an; nő anal, al. Többes 1. sz. enatn, am, em, em; 2. sz. anir, ir, ír; 3. sz. anar, ár. MINTÁK. Egyes. 1. személy sollu-giv-én (szól-ok), 2. « sollit-gir-áy, I

sollu-giv-án, 1 sollu-gir-ál, j dolog sollu-giv-adu Megtisztelő. sollu-giV-ótn, sollu-gir-ir, sollu-gir-ár, sollu-gtV-adu 'ni' - (régi török z'r-mák, magy. ör-ök-ül • Többes. sollu-giV-őm, sollu -gir- írga l, sollu-gir-árgal, sollu-gir-ana marad). Egyes. 1. személy iru-kkir-én, 2. « iru-kkir-áy, 3. « iru-kkirán, Többes. iru-kkir-óm, iru-kk ir- írga l, iru -kkiv-á rga l, stb. így ragozhatni mindenféle igét arra vigyázva, hogy a hangtan szabálya szerint az ige /, / végzete az időképző előtt V, illetőleg /-re változik, pl. kal-gir-én = kaT-kiV-én (tanulok) : kél-gir-én = két-kir-én (kérdek, hallok). Ezen idő, úgymint a k.-tatár bar-a-tora-m'in, török var-í-yor-um, mongol ot-ci6*