Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Igetan. 81 (pro tügu-tsu, csügg-esz-t), méy- (legel), mé-pu- (legeltet). Azonban itt is a -p-i-ntsu, i-ntsu miveltető képző az előbbivel vegyesen használtatik, pl. pilu-tsu (hiv), pil-i-pintsu (hivat), céyu- (csinál), céy-intsu (csináltat), az elsőnél a megcsonkított igetőhez, a másodiknál a teljeshez járult mint miveltető, de káv-iútsu- csak annyi, mint tamul ákku(létesít), azaz átható képző. A telengu káv a tamul águ- mellett így állott elő : agav — gaav — káv. Hasonlókép a kannadában a du, hu, pu átható képzőket a miveltető -isu jórészt kiszorította, úgy hogy a gu, ngu, ku, nku és pu- képzős igék ma hol közép, hol átható jelentményüek s csak isu által lesznek áthatókká vagy miveltetőkké, pl. tumbu- (töm és tömül), tumb-isu- (tömet) ; tirugu (tér, téring), közép ige áthatója: tiru-pu-, tiruvu-, tiruhu-, tir-avu és tirug-isu-, kélu- (hall), kél-isu- (hallat), ódu (fút), ód-isu (fút-tat) stb. A kudaguban a c-iru, p-ic-iru miveltető képzőn kívül mást nem lehet észlelni, ez pedig áll p nom. verbale képzőből, a kanada isu romlott alakjából, meg az iru létigéből, pl, y-ele (ül), yele-pic-iru- (ül-tet, telepít). A gondban az áthatóképző ht és sut, a melyek testvéralakokul vehetők, pl. me-áná (legelni), me-ht-áná (legeltetni), pir-áná (öregbedik), pir-sut-áná (öregbít-eni), mak-áná (rej-l-ik), mak-sut-áná (rej-t) stb. CALDWELL püspök kifejtése szerint a tamul vi, bi-,ppi- képző áll a v, b,p, nomen verbale-képzőből és az í- (ad, ajándékoz) igéből, a mely szerintem a hosszú alakból röviddé válván csonka, s ép azért a ragokat kemény alakban kivánja. Ismeretes, hogy a mandsu factitiv-képző a bu szintén a bu-mbi (adok) ige töve ; a kannada isu- (ad), s a kodu (ad, hagy) igék más igék gerundio-infinitivusa után igen gyakran használtatik, pl. máda kodu (tenni hagyd = hadd tegyen). Azért valószínű, hogy a magyar at, et átható, miveltető képző szintén az ad ige erősült mása. 27. §. A SZENVEDŐ IGEALAK. A szenvedő ige (seya-ppáttu-vinei) a tamulban képeztetik : a) az igetőhez badu- (esik, szenved) vagy un (esz-ik, török, chinai mód) önálló igék függesztése által, pl. tallu- (tol), talpún- vagy tallu-badu- (tol-at-ik). ß) Az a, ga, kka- végű gerundiumhoz ppadu- (es-ik, szenved) vagy ppeTu- (nyer, kap, szerez) igéket adva, pl. adi- (üt), adikka-ppadu- vagy adikka-ppeTu- (üttet-ik, ütést szenved, ütést kap) stb. y) A szenvedő kifejeztetik úgy a közép, mint az átható igéknél azáltal, hogy a a múltidejü gerundium vagy dal, «/-végű igenév után áyirru (= AyiTTu, lett) vagy pőyirru (ment) ige adatik, a mely alak csak 3-dik személyü, pl. inda vidu ennál katti-yáyirru (ezen vizskó általam kötve lett, azaz építtetett). 0) A-3-dik személyü szenvedő a tamulban kifejezhető a múlt gerundium után irukkiradu létigét téve, pl. adu erlud^-irukkivadu (az írva van). A kannadában a szenvedő alak szintén a vadayu ige segítségével fejeztetik ki, pl. gháya-vadayu- (to be wounded, sebesít-et-ik). A gond nyelv a múlt gerundium után az áy-áná (lenni, válni) igét rendesen ragozza a szenvedő kifejezésére ,pl. yi-si-áy-át-oná (ver-t le-sz-ek). A többi testvérnyelvekben is a szenvedő hasonló módokon fejeztetik ki. A múlt s néha az aoristusi participium is, valamint az ezekből képzett nomen appellativumok is szenvedő értelemben is vehetők, mint nyelvünkben, pl. vísina valei (kivetett háló). Észrevétel. A magyar reflexiv-passiv ód, őd képző meglehet a tamul badu-, kann. vadayu- igékhez hasonló ige összevont maradványa, mert a kin-l-ód-ik, kinz-ód-ik pro kin-ol-ódik, kin-oz-ód-ik helyesen értelmezhető a «kin-t szenved» féle kifejezés által. Gróf SZÉCHENYI B. : Keletázsiai útja. II. köt. 6