Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELŐSZÓ

IV Előszó. A geologiai térképek színezése, melyhez a fölvételek mindenütt a helyszínén történtek, egy 494 számból álló közét és 207 faj kövület-gyűjtemény alapján létesült. E kövületeknek duplikátiimai is léteznek.* A hegységek szerkezetét a geologiai szelvények hivatvák feltüntetni. Túlnyomókig a régibb geologiai korszakok üledékei és eruptiv kőzetei feküdtek az útban. Yűn-Nan tartomány északi részében azonban a triászt, és Sz'Tsuan tartomány halmos vidékén a közép jurát lehetett felismerni. A geologiai eredményeknek nem kevésbbé fontos részleteit képezik az ifjabb korból való vastag édesvízi telepek fölfedezése a felső HoangHo plateauin. Kelet-Tibet magas hegységei között a mélven bemetszett folyóvölgyek nyújtottak jó alkalmat, a völgyalakulást és eróziót tanulmányozhatni. Ugyanott a «

Gletscher»-ek egykori nagyobb kiterjedéseinek konstatálása a mostani havasok körül, a jégkorszak ismeretéhez fontos adatokat nyújt.** A Sámo és Ta-Kopi pusztáin és sivatagjain a szél geologiai hatását tanulmányoztuk.*** Mindezekről az I. kötet második és harmadik szakasza szól. Tettem kútvízhőméréseket is, melyek tudomás szerint az illető vidékek középhőmérsékletével vágnak össze. A másfél évig tőlem rendesen vezetett mindennapos följegyzésű meteorologiai tabelláimnak becsök csekély, mert csak kevés helyen tartózkodhattam huzamosabb ideig; mind a mellett a bejárt vidékeknek klimatológiai viszonyairól mégis adnak némi tájékozást. A nyelvészet terén egv tanulmány a dravidiai nyelvekről Bálint Gábor tollából. Az ahhoz tartozó kanari, tamul, tulu és telegu nyelvek között jeles nyelvbúvárunk a fősúlyt a tamul nyelvre helyezi, az bírván a legrégibb irodalommal. Szerinte, a mi az Aryakra nézve a sanskrit, az a Turániakra nézve a tamul. Összeállítottam egy rövid összehasonlító szótárt a tangut, szi-fan vagy fan-sze nyelvek és a tibeti között, melyből, úgy hiszem az bizonyul, hogy a tangut nyelv nem egvéb egv korcs tibeti nyelvnél. * A kövületek meghatározására EÓCZY ismételve utazott Bécsbe és egyízben Berlinbe. ** Ismeretes, hogy a Himálaya déli oldalán-a hóvonal sokkal mélyebbre nyúlik le, mint az északin. Tibet délkeleti részein az örökös hó 5700—5800 méter magasságban kezdődik. *** A lösz képződéséről bőven ír LÓCZY LAJOS munkám első kötetében és a forgó szeleket nagyon terjedelmesen írja le ugyan ő, a «Khinai birodalom» jeles munkájának 170., 171., 172. lapjain.