Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák
7 48 Pupa. ADAMS leírásától és rajzaitól — eredeti példányok nem álltak rendelkezésemre — ez a csiga csupán kis méreteivel (ib mm. 18 mm. helyett) különbözik; továbbá «/. fusiformi solida, sutura anguste margiuata, anfr. ultimo angustiorc» helyett én inkább « t. fusiformi-clavata, solidiuscula, sutura fcre subpapillifera, anfr. ultimo partim angustiorc» kifejezést írnék. Mindez azonban nem elég arra, hogy e fajt a Cl. Bensoni-tó\ elkülönítsem, annál kevésbbé, minthogy Kvan-juön-liszien nem esik távol a faj eredetijének termőhelyétől: I-csang-tói. Termőhelye: Sze-csuen tartommányban Kvan-juön-szhicn városa; sziklákon. (110 élő példány.) Rokonsága : A leirt faj legközelebbi rokona egy uj faj, melyet P. ARM. DAVID KözépKhinában, Inkiapo közelében gyűjtött 1 és melyet én sokáig az igazi Cl. Bcnsoni H. An-nak tekintettem. Es mégis határozottan különbözik a leírt fajtól 2 abban, hogy héja igazibb orsóalaku és erősebb, hogy kanyarulatai kevésbbé domborúak, varratának világos színe kevésbbé határozott, alsó lemeze (Unterlamelle) belül nem villás, a héj szájának pereme mindig igen megvastagodott, callusos, barnás színű, továbbá eltér abban is, hogy igazi torok-redői határozottabbak, de számuk rendszerint kevesebb (8), köldökrése csekélyebb, a mi miatt a héj utolsó kanyarulatának zsákszerű kibővülése is csekélyebb és végül legfeltűnőbb eltérése a héj sculpturájában van. Az Inkiapoban gyűjtött faj t. i. bordásán csíkos («rippenstreifig», «costulato-striata»), a bordácskák közei még egyszer oly szélesek mint maguk a bordácskák, míg a Cl. Bcnsoni héján a csíkok sürün egymás mellé sorakoznak és legalább oly szélesek mint közeik. Magassága 15^/2—iS 1^, szélessége 3 li 2—4 nam. Ezt az uj fajt Clausilia (Pliaedusa) Hilberi-ntk nevezem el. Subgenus : Cl. Bcnsoni és Cl. Hilbcri is Pscudoncnia BOETTG. subsectio-ba tartozik és így Phacdusa H. et A. ADAMS sectiójába is. Mindkét faj Közép-Khinára szorítkozik és szűk csoportjuk egyrészt a Dél-Khinai Cl. (Phacdusa) Elisabcthae v. MOELL. nevű fajhoz, másrészt a japáni Cl. (PhacdusaJ Sicboldi PFR-hez csatlakozik. Pupa (Pupilla) Muscorum, LINNÉ. (IV. tábla, 16. ábra.) Nagy átmérője 2 mm. Magassága 4 mm. Kis « 1 :/ 2 mm. Példányaim teljesen megegyeznek ennek a fajnak fog-nélküli alakjaival. Már MOELLENDORFF is említi a P. muscorum-ot Eszak-Khina, Csili (Pe-csi-li) tartományából,3 de későbben ugyanezt az alakot Pupa sp. au. nova ? névvel jelöli és megjegyzi, hogy ez REINHARDT szerint sokkal határozottabb csikozottságot mutat, de a fogaknak nyomát sem lehet rajta észrevenni.4 NEVILLS is azt mondja, hogy Pupa muscorum Ladak-b^n, és pedig Kaszkaszti tava környékén, továbbá Paszrobat-bsca található; az odavaló példányok egynek kivételével — a fogaknak nyomát sem mutatják. NEVILL hozzá teszi, hogy úgy látszik, ez a sajátság jellemzi az ázsiai példányokat. MARTENS egy orosz nyelven írt leírásában, melyben FEDTCSENKO Turkestanban gyűjtött molluszkáit tárgyalja, azt említi, hogy a nevezett faj 9500 lábnyi magasságban (a t. sz. f.) találtatott. Ugyanez a szerző a Pupa muscorum-ot F. STOLICZKA gyűjtései nyomán Paszrobat-bó\, Jarkand-tó\ nyugatra és 1 V. ö. Jahrbuch d. deutsch, malakoz. Gesellsch. 1883., pag. 250. 2 T. i a Claus. (Phaedusa) Bcnsoni-tói, melynek egész külső habitusára jobban ráillik H. A DAMS diagnosisa, > Jahrb. d. deutsch. Mal Ges. II., 1875., p. 219. 4 Jb. VIII., 1881., p. 42. 5 Scientific Results of The Second Yarkand Expedition ; based upon the Collections and Note of the late Ferdinand STOLICZKA, Ph. D. Mollusca by Geoffrey Nevill, C. M. Z. S. Calcutta, 1878, p. 4.