Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

MÁSODIK RÉSZ - ÖTÖDIK SZAKASZ - Dr. HILBER ViNCZE (fordította dr. LENDL ADOLF): Szárazföldi most élő és diluviumbeli csigák

Helix. 733 hasonlóan" mint az ugyanezen csoportba tartozó, szintén kaukázusi //. Eichwaldi PFEIFFER fajnál.

1 A leglényegesebb különbséget szolgáltatja azonban a belső ajak teljes hiánya, mely valamennyi rokon fajnál (a föntebb leírt kivételével) megvan; ez bírt reá, hogy külön fajba foglaljam. A rokonságba tartozik a H. pckinensis DESH.

2 is, e Pekingtől nyugatra eső hegyek patakjainak partjain élő faj; de ez kisebb, belső ajaka és csak egy szalagja van; de (különösen var. conoidea DESH.) egyebekben (termetre, köldökre, nyílására és díszítésre) jól egyezik fajunkkal. DESHAYES ugyanazt tartja, de nekem úgy tetszik, nem elég találóan, hogy az ő fajának közel rokona a H. (Camena) pyrrhozona PHILL. Helix (Arianta) Kiangsinensis, MARTENS. (II. tábla, n. ábra.) Nagy átmérője 32 mm. Magassága 30 mm. Kis « 28 mm. 1875. Hclix Kiangsinensis MART. MARTENS

, Sitzungsber. Gesellsch. nat. Freunde, Berlin. pag. 2. 1875. « « « MARTENS

, Maiak. Blätt. XXII. p. 186. 1876. « « « PFEIFFER

, Mon. Hei. viv. VII. p. 406. 1878. « « « GREDLER, Nachr.-Blatt. mal. Ges. p. 102. 1

881. « « « PFEIFFER-CLESSIN, Nomenclator pag. 151. — Sectio Arianta. 1

881. « « « PFEIFFER, NOV. Conch. IV. pag. 151. pl. XXXIV. fig- H—D1882. « « « HEUDE, Notes sur les Moll. terr. pag. 2;. pl. XIV. fig- iMinthogy MARTENS csak kisebb példányt rajzolt le és HEUDE értekezéséhez nehezen lehet hozzáférni, jónak találtam ezt a fajt is lerajzoltatni. Termőhelyei: Hu-pch tartományban, Szic-ho völgye. (12 élő péld.) Vu-csang-fu városa (

FUCHS

, vide GREDLER). Közép-Khinában a Po-jang tava környékén (RICHTHOFEN). Ngan-hvei tartományában, a Hung-czó tava keleti partján emelkedő halmoktól egész Sze-csuen tartomány határáig, beleértve Han folyó völgyét is (HEUDE). Helix (Camena) pyrrhozona, PHILIPPE (II. tábla, 12. ábra.) Ezt az'észak-khinai fajt 3 már sokszor írták le; 4 mindamellett én is lerajzoltam itt példányaim egyikét, melyen a peristom dudora szokatlan nagyságú. Azonkívül megemlítendő még, hogy ennek a példánynak szája felső szélén, belül, egy dudorodás is látható. Számos példányom van és mégis csak néhányán látszanak ezek a feltűnő dudorodások; a többi példány típusos. MARTENS 5 azt tapasztalta, hogy a belső ajak kettős és ezt én is veszem észre több példányomon. 1 E fajnak a bécsi udvari állattárban levő egyik példányán a belső ajak kettős. 2 Nouv. Arch, du Mus. IX. 1873. pl. 3, Fig. 13 — 17 ; ib. X. 1874. p. 88. 3 Sokszor Dél-Khinát is említettek az irodalomban, a mi azonban MOELLENDORFF szerint nem helyes. (Jahrb. d. deutsch, mal. Ges. II. 1875. p 130.) 4 Irodalmát lásd A WIMMER «

Ueber die Identität der Helix faciola DRAP, und der H. pyrrhozona PHIL.» Sitzungsber. d. k. k. zool. bot. Ges. in Wien. XXVIII. 1878. 5 Preuss. Exp Ost. As. Zool. II. p. 49.