Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2
ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan
52 Második rész. ammál (Mariska): Mudi-y-appa-n (koszoru-apa = Stephanus); Arul-appa-n (kegyelemapa = Joannes, János); Arul-ay-i (kegyelem-anyó = Joanna, Jeanette). 6. Foglalkozást (torlil) jelentő szókból, pl. torlil-án v. ón (iparos férfi), torlil-áli (iparos férfi v. nő); adi-y-án (szolga), ad-y-ál (szolgáló; adi, alj), tott-an, tott-i (rabszolga férfi, nő, tottu)\ silad-an, -i (cseléd, társ, társnő), sakkili-y-an, sakkili-ss-i (csizmadia, cs. nő) padipp-áli (tanulmányos férfi v. nő); kadid-an (levelező; kadidam, levél); taiyal-ál (szabó tkp. tűző, varró személy) stb. II. Nomen appcllativnmok melléknevekből. Itt a képző jobbára -van, val dologi du, de án, óm, ál is előfordul, pl. pcriya-van (nagy férfi), periya-val (nagy nő), periya-du v. pcridu (nagy dolog); nalla-van, -val, -du* (jó férfi, nő, dolog, nalla jó); ileiya-van, -val, -du (fiatal férfi, nő v. dolog). A pcriy-ón (nagy férfi), siriy-ón (kis férfi), nall-óm (jó férfi) stb. alakúaknak a megfelelő női alakok periy-ál, siriy-ál, nall-ál stb., pedig ill-ól létezik az illaval (a nem biró nő) mellett. Jegyzet. A van, val képző csupa 11, l-re is rövidülhet, pl. siriya-n, siriya-l, siri-du (kis férfi, nő, dolog), kodiya-n, -l, kodi-du (gacz férfi, nő, dolog) stb. III. Az igék jelen, jövő és mult idejű részesülőiből az említett képzők által szintén képeztetnek Nomen appcllativnmok, a mint az igetanban látható. Végre az i Nomen appellativumokat képez a) összetett szóknál névszókból, pl. návkál-i {= pro nál-káli: négylábú = szék, nál négy, kál, láb); kund-ál-i (kontató-él — ásó ; kundu — kindu-, ál-i, alam él szóból); ß) ugyancsak összetett szóknál igéből, pl. mulluváng-i (fulánk-fogó, tüske-fogó: pincés pour arracher les épines vángu- fog); man-veii-i (föld-metsz-ő = kapa; man föld, vettu- metél, metsz); maran-gutti (fa-kopácsol-ó = harkály?); paV-kutt-i (fog-szurkáló; pal fog, kuttu- szurkál) stb. 9. §. NEM. A tamulban a személyre vonatkozó neveknél jórészt külön végzet van a férfi- és nőnem jelölésére, pl. lir-án (városi férfi), úr-ál (városi 110); kútt-an (tánezos férfi), kútt-i v. kútti-ssi (tánezos nő); méyppavan (férfipásztor), méyppaval (nőpásztor, tkp. legeltető nő); idei-y-an, idei-ssi** idem; űrliya-n (szolga), úrliya-kkári (szolgáló); udan-birandán (fivér = együtt született); udan-birandal (nővér; az együtt született nő) stb. Az olyan szóknál, a melyeknél a különvégzet hiányzik, épen úgy, mint a többi turánságban, án (hím, férfi, kan) és pen (nő, nőstény, leány) szók előtétele által fejeztetik ki a nem, pl. án-biUei (férfigyermek - ember, férfi), pen-biüei (nőgyermek - leány és asszony); pen-sádi (nő-fajzat = nő, feleség). * Jegyzet. A tamul dologi nomen appellativumnak a megfelelője az északi turánságban a) a magyar-székely d, id, ád, pl. kicsi, kicsi-d-enként, annyi-d, röv-id, röv-ebb, könyü (székelyesen s nézetem szerint helyesen pro könnyű), köny-id, köny-id-ke (mert a diminutiv-képző névszóhoz járul inkábbat), köny-id-en ; ß) az osztják yem-et (etwas Gutes, tam. nalladu) ver-dag-at (etwas Rothes, tam. sivanda-du) ; y) a mongol sain yűm (jó valami), 1 nókha yűm (rossz valami) stb. ** J egy ze t- Már a nomen appellativumoknál fölhozott példáknál láttuk," hogy az -i női képzőt néha SS (cs) előzi meg, a mit a nyelvtanirók jóhangzat végett álló betoldásnak vesznek; én azonban azt hiszem, hogy a sakkili-ssi (csizmadianő v. né), idei-ssi (bergére); palla-ssi v. pall-atti (falusi nő, femme d'un cultivateur) stb-ben a ssi eredetileg at ti, assi (soeur aínée; Mongol egeci, magyar asszony) szónak a rövidületje. A tamul dssi (soeur ainée) alak a régi magyar a/-sin és mongol egeci összevont alakjának látszik.
