Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - HELLER József (JANKÓ JÁNOS): A szinganfui Nestoriánus emléktábla

- ?tf I íJpVi "If :'í vrTi K» •• A Í I "I H!JK iM 1 m V % * -M i: IWI .uj ja 4. MAGYARAZATOK A FORDÍTÁSHOZ. 1 A khinai keresztények vallásukat king-kiao-nak nevezik. A king írásjegye a napot állítja elénk egy halom mögött s így voltakép a napnak ragyogását s minden fénylő és világosító tulajdonát jelöli. A king-kiao-t tehát így fordíthatjuk, a világosság vallása = lumen ad revelationem gentium. Ezért van a feliratban többször is fölemlítve a sötétség, mint a keresztény vallás ellensége. Gyakran fordul elő a king szó a kiao nélkül, p. o. king-csung col. XXXII. 33., 34. : a világosság népe king-ssze XVI. 45., 46. és másutt, a mely helyett már éppen a «keresztény» szóval fordíthatjuk, mint a «keresztény nép» és a «keresztény templom». 2 1 a-thszin a római birodalom egyik khinai neve, habár az ezzel kapcsolatos földrajzi meghatározások igen bizonytalanok ; így tehát a Ta-thszin templom római templom, de keresztény értelemben (XIV. 18—20.) ; a Tathszin vallás is római vallás, azaz keresztény vallás. A keresztény vallás ezen hivatalosan bevezetett khinai elnevezése" annyiban találó volt, mert akkoriban e vallás nemcsak az egész római birodalomban volt elterjedve, hanem a vallás centruma volt ott. S ha még azt olvassuk is, hogy ALOPEN és KIHO a Tathszin birodalomból jöttek (XIII. 23—25.; XIX. 24—26.), azt is csak úgy kell értenünk, hogy oly országból jöttek, a hol a kereszténység uralkodott. Sőt ha még KINGSMILL-nek igaza van is, mikor azt mondja, hogy Tathszin etymologiailag egyértelmű Syriával,

b az említett helyet ezzel az értelemmel nem lehet fordítani, mert a nevezettek közül egyik se jött Syriából.

c Ha pedig a Tathszinnal mégis Syriát, még pedig mint a kereszténység bölcsőjét akarjuk megjelölni, akkor közelebb áll BOYM fordítása a «

Judaea» szóval. 3 KINGCZING, a felirat szerzője, véleményünk szerint ugyanaz, a kit a syriai szöveg AÜAM-nak, Rhina érsekének (Chorbischof) és «fapsi»-jának nevez. A felirat tökéletes khinai szövege különben valószínűvé teszi, hogy azt khinai szerző irta. Úgy látszik, ADAM-KINGCZING tervét egy khinai tudóssal közölte és az dolgozta azt ki; persze azért joggal nevezhetjük őt szerzőnek. 4 Szó szerint azt jelenti, a sötét, a mély. Kétségtelen ugyanaz mint abyssus, tehóm Gen. I. 2. 5 A khinaiban a syriai alláhá, «Isten» áll. Érdekes látnunk, hogy már az akkori térítők sem találtak a khinai nyelvben az «isten» fogalmának kifejezésére teljesen alkalmas szót. Thien = ég elnevezés gyakran jelöli a császárt a feliratban, de sohasem istent. Ha a mi feliratunk a jezsuiták hamisítványa volna, akkor az istent bizonyára a sáng-ti vagy thien szóval találnók jelölve. Mert éppen a felirat fölfedezésének idejében a térítők élénken vitatkoztak e szavak használata mellett és ellen.

d A sáng-ti megtartása mellett különösen buzgólkodott TRIGAULT páter, az első jezsuita, ki Senszi tartományban a feliratot fölkereste kevés hónappal annak fölfedeztetése után ; ép oly hévvel érvelt az igaz istennek a sáng ti szó általi megjelölése mellett az a LEO doktor, a ki az emléktábla A HIUENCZUNG császár 745-ben adta ki a rendeletet, hogy a keresztényeket római (Thatszin) es nem perzsa (Possze) vallásúaknak kell nevezni; ez utóbbi nevet a keresztények kezdetben azért kapták, mert a térítők Perzsia felől jöttek. b China Review V. 357. c L. Nöldeke Tabari 15. <t Ez volt a tárgya a Kiatingban 1628-ban tartott konferencziának. y 1* > ii'U :. \<p