Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 339 víri-cs (alma-v, árpa-v, nyír-v). Tam. véri (callou doux, ou jus de coco­tier, jus, sue des fruits etc.). vis-it. Tarn, visu- (Ie vent siffler). vís-kó, víty-kó (cf. szeker és szeker-kó || víty-illó). Tam. vidu (víttu , maison, logis, habi­tation, demeure etc.). A vity-illó — tam. vidu, + il, tul. illu (maison etc.), azaz ikerszó. visz (sz jelen idő képző) X viv-. víty-kó stb. 1. vis-kó. víz, (cf. ügy). A szomjuságnál látható, hogy ez víz-vágy jelentésű s így itt állhat a tam vid-áy (soif, épuisement etc.), szó, a mely víz-vágy (ásítás, áhitás) részekre bontható. Különben az összes áryaságban megvan. vo vol- 1. val. von- (von-a, huz-a vona : vonag-l-ik, vona­kodik, von-al, vonszol || vony-og-at). Tam. 'in-ungu- (se tirer, étre tiré, öté, arraché, élagué: inukku-, tirer, óter, arracher, élaguer, cf. kann, óni, tul. vóni, a lane). vö I. völ-gy, bél, bel. II. völ-gy (= völ-d' : völgyei : mélyit). Tam. pallam (creux, fosse, trou «ter­rain bas, főssé, profondeur, abyme» palla­ttákku vallée, terrain bas, cf. állal, boue, enfer tkp. aly, mély-ség). vörös = veres. NB. Láthatni, mily kevés a magy. nyelvben a vo, vö combinatio, a vu pedig hiányzik ; éppen fgy a tam. nyelvben Za ? zab (avena, orosz ovec — avyoc ; cf. perzsa pau, orge, árpa, cf. tam. sámei, panicum). ? zaba (zabá-1, cf., orosz zob-at', manger V zob, jabot, gosier s így a tam. sápp­idu-, sápp :adu- manger és savattu-, má­cher inkább a tá-p mellékalakjai, mert a zabál csakugyan torkos-kod-ik-félétjelent). ? zabola (határozottan a szláv zub, dent, fog szó az alap, de aligha a tót zubadlo alakból való), zadar- (hadar-, hidor-). Tain, sidaru-, sidaVu- (disperser, ré­pandre etc.). zagy-va (= zad'va: i. mocskos folyadék, 2. a mocsár növénye a káka || zagyvalék). Tam. sada-v-al (fondriére, terrain maré­cageux saduppu id. V sada-sadas'a­mollir). zaj (zaj-ong, zaj-d-ul). Tam. sal (sall-atti, sall-idu- etc. faire du bruit). zak-at (zakat-ol- : zörget, 1. a tam. alakot a csah-ol igénél), z-akl-at- 1. ikl-at-, ik-ol-. zam-at (szamat, mong. sime, Saft, Kraft, Nahrung \ sinic- ausschlürfen, s így a szim-at, szip-at alakok társa). ? zarándok (szarándok, cf. orosz stran-nik, voyageur, étranger Vstrana, pays, contrée s így pro s-ran-tik ? mert a tam. sari­aller, marcher etc. igéből a magy. alakot nehéz kihozni), zar-g-at-, a szor-g-at- mellékalakja, zavar (zavar-og). Tam. samar-am (guerre, combat, cf. hábor-og és háború). za ? zábé (szék. kapuláb, cf. záp I.). záka (zákány, szék. üledék, piszok a folya­dékban). Tam. sakku (moisissure, sakk-al, ce qui est moisi, penész-es). NB. E szót összezavarják az orosz za-kal-ka (kenyér irgyessége) szóval együvé tartozó zákály alakkal). I. záp (kerék-küllő stb.). Tam. áppu, sáppá (coin : ék-szeg etc.). II. záp (záp-fog : a lap-os, tapsi vagy tep­sedt fog ; a létra lapos foga). Tain. I. sapp-ei (plat, aplati, épaté) 2. sápp-ei (chose plate). III. záp, áp (záp-tojás = rothadt tojás : záp-ul). Tam. sáv-attei, sáv-i, sáv-ír, sappi (moisson brouie, épi sans grain, sávú mort. V sá- tnourir, cf. sá-p). záp-or (könny-, nyil-zápor, cf. szap-or-a). zár'- (zár = zár-ó, zár-at stb.). Tam. sár (barrage dans une riviére . . . sár-bódu-, barrer une riviére : sár-ttu­joindre, unir «fermer la porté», appu­yer etc.). t (závár és zavor, orosz za-vor-a, verrou). \

Next

/
Oldalképek
Tartalom