Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

al 354 Szótár. Ha e szónak vih-nye alakja is van ; akkor a tam. man-ei (maison y manei-, vanei-, faire) alak nem állhat, pedig a man-var (forgerons, artistes) szó is ama gyökből való. vinny-og. Tam. vin-vinn-en- (faire vin-vin etc.). vir-ad- (virad-at, vir-asz-t pro vir-ad-t). Tam. i. vir-ad-ayam (lumiere: vir-idal, splendeur, lumiere V vir-i- s'ouvrir, 1. vir-ul) ; 2. vir Ii'- (ouvrir les yeux, s'éveiller, se réveiller : virlitt-iru'- id. virlittal, virlippu nom. v. réveil, vigilance etc., vir Ii, oeil, prunelle d'oeil, cf. mong. nüdni tsctsegci id. tkp. szem-virág), cf. man., mong., t. tat. ör, er (a vir-adás szó gyökei). vir-ág (virág-oz, virág-z-ik \ az előbbi és vir-ul. vir-g-ó (szék. peres, virr-og-), tam. varlakku (querelle, dispute, procés. plaidoirie). virg-oncz 1. für-ge. vir-hud-ik (szék. valamire nagy kedve jő). Tam. i. vir-udu (zéle) ; 2. vir-umbu(désirer, s'appliquer á, se proposer, aimer : viruppam, viruppu etc. nom. v. désir, envie, intention, plaisir, cf. mong, mir ay a, passion). A virhud = vir-h nom. v. + ud pro od. vir-nyák-ol (virr-an szék.). Tam. vir-vir-en-' vir-idu- (criailler, crier — un enfant, jeter un cri pendant. . . le cochon, l'éléphant). vir-ul- (vir-it : viruló arcz [| vir-ág, vir-ány, virul-mány etc., cf. máll-ik). Ezen igének a lat. vireo- (zöldéi) igével semmi köze, mert a virul helyes értelme az, a mi a tam. vir-i- (s'étendre, s'élargir «s'ouvrir de soi mérne, s'évanouir, se déployer etc.» viriy-al, viri-dal nom. v. «épanouissement d'une fíeur», ouverture, expansion etc). visz- J/viv-. visz (= vi9 : visz-a : vissza pro visz-va = fordulva, visz-ont, meg-int l. ezt, stb). A man. boso (Rückseite = magy. visza és man. f-isa Rücken) névszók igéje a mong. butsa- (zu-rück-, um-kehren) s a tam. pid-avam, pid-avu (dos, dérriére) névszónak igéje a tul. pij-iru (to return tkp. visz-lesz.), cf. ser. pac-c-át (a tergo, pone, postea «

retro», orosz poz-do, lat. pos-t, perzsa, pes id. De kölcsönről szó alig lehet. visza (viszály, viszály-kodik). Tam. isalu- (rivaliser, disputer : isalikon d-i ru'- id. : isal-i'- rivaliser avec, défier, disputer, tergiverser; isal-áttam, emulation, rivalité, dispute). Valószínűleg a visza (Rückseite) szóval egy-gyökü. visz-k-et (pro visz-k-ed, mert intr.). Tam. masa'-, masa-masa'- (avoir démangeaison, musu-musu

id.). viszony- (kötelék : jó,rossz viszonyban lenni). Tam. is-eivu, (union, accord «proportion, opportunité, rapport» y isei- s'unir, se joindre). vita (vitá-ly, vit-at-koz-ik, vitá-z). Tam. ed-ir (opposition, résistance, devant, vis-á-vis : cdir'- edir-ttal- s'opposer á, resister, contrarier, vexer etc.). vit-ez, vit-éz (cf. neh-ez, neh-éz, rég. katona), cf. tam. veiti-viran (vrai brave, heros ^ vein- tailler eti pieces les ennemies dans une bataille). NB. Ha az orosz vit'az (héros) és ó (?) szláv (vájjon hány ezer év előtti) vit'ez szó leszármazását s rokonságait látjuk, oda engedjük. I. vív l. ví. II. viv- (viv-ő, viv-és, vi-sz, vi-tel pro vivtel || vís-el). A kann, veiyu-, vaiyu- (to carry : visz, hord) ige a tam. vai'- (mettre, placer etc.) igének felel meg, habár a jelentés elütő is. vizsg-a (vis-ga). A figy (fid') gyök testvérének látszik. Különben cf. mong. mös-ki (der Spur nachgehen), a melyben a mos (mör is) a t.-tat. ez, iz (Spur) szónak felel meg, úgy hogy a k.-tat. ez-lä(nachspüren, suchen) képzetnek a vizs-ol (vizsla) alhangu ige felelhet meg. A t.-tat. ez, iz (vestige, sentier) szóval egy-gyökii a tam. id-angar (sentier) szó. A tam. vádéi bidi'- (vizslat tkp. bűzt-fog). vi- (vi) vi- (viv-, vij : via-dal, viv-a-dal, vij-a-dal). Tam. 'ig-al (force : 'ig-aln- combattre rivaliser, égaler, resister etc. tam., g — h és v). Maga az ig-al nom. v. a pigu, vigu (force) szókhoz tartozik.