Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 313 Tam. sér-ttu- (ioindre, unir, insérer etc. sér-tt-idu- joindre, réunir, amasser \ sérréunir, amasser etc., scr-kkei nom. v. a szer-k-ed- ige töve). NB. A régi szer-k-en- (coire, concumbere) = tam. sem-, ser- (se joindre, s'accoupler etc ). szerencse. A tam. sirésu (bonheur, fortune) szót a ser. créyas (1. melior, 2. salus, felicitas) szóból származtatják. Csakhogy a ser. eri Nr. 2. gyök áryaságát az európai nyelvek nem támogatják, mert a szerb eret'a stb. az orosz nyelvben hiányozván, gyanúsnak vehető. A tam. sirí mellett van: tiru meg sir (1. ordre, régularité, uniformité, égalité, balance, cf. szer I.; 2. beauté, élégance, bon état, cf. szer, santé, félicité «bonheur»: sír-und-áy-iru'-, étre élégant, prospére, riche etc. sir-gcdii-, se déranger, cf. tkp. szere vesz ; sir-idu-, égaliser, arranger, fournir, cf. szer-ez). szé (cé) széd-el-eg (széd-ül, széd-it stb.). Tam. sá-du- (sád-al: s'ágiter, remuer, se balancer, vaciller, chanceler, pencher de cőté et d'autre etc. ysáy-). szégy-en (= ccd'-en : rég. szengy-en, cf. szingyola). Minthogy a szégyen és pirul- (vörösöd-ik) mindenütt aequivalensek : a tam. nyelvből a sé-du, séndu, séttu (couleur rouge V se-) alakokat kell ide vennünk. I. szék (szék-el: egyes szék, ülő szék, szék.). A székelyes használat mutatja, hogy a magy. szék ősi jelentése az volt, a mi a tam. sékkei (lit, couche, litiére des ammaux) szóé s ezt igazolja a k.-tatár sikä, jan sikäse (pad, oldal-pad, tatár-ágy) szó is ; különben az egy ember ülésére való széknél a föntebbi jelzők nevetségesek volnának. NB. A szék-ely név első része a föntebbi jelentésű szó, a képző olyan, mint a tam tér-ál (szeker ész tkp. szeker-ember, vagy személy: vél-ál dsid-ás stb ) képzetekben, mert az ál, al is lehet. Ebből világos, hogy a mi nevünk nem szék-elvi (széken tuli), mert a nyelvtani lehetlenségen kívül a logica is ellent mond, a mely azt követelné, hogy széken (t. i. a Mogerek földén) inneni legyen. II. szék = szik. I. szél (margó, latus, finis). Tam. sil-váy (coin de bouche tkp. szélszáj, vagy száj-szél), man. jil-bin (Saum; sala, Rand, Saum). Minthogy a mong. jaya, zaya (Rand) szó a szak-ad ige gyökével azonos a man. jak-a (Spalte, Riss, Seite) alak mása, a szél a szcl(szil-ánk-ol) gyökhöz tartozik. II. szél 1. szel. III. szél (szély, széj, tehát a második helyesebb az erőltetett szél alaknál: szélyed, szély-es || szé-t pro széjt). Tam. 1. sé-11 («largeur», longueur, hauteur, distance, cf. mong.-t.-tat. '

eii-g largeur ; tam. sét-si, distance: sct-scl-avu, éloignement, s'éloigner, cf. szét-száll, sét-pad-ei — szétesés = távolesés); 2. sé-y (distance, longueur séy-ttu, séy-mei id. séy-ár, étrangers, ennemies, prochain, parens éloignés etc., a mi azt mutatja, hogy szél (margó, proximitas és szély (latitudo, distantia) összezavarodott), szél-ke (szil-ke). Tam. sál (jarre, jatté, grandé cruche etc. syn. saligei). szén j/szen. (széna = orosz stb. szláv cieno, fcenum V cie-k Pseco-). szé-p (szép-ül, szép-it). E szó értelmezésére fölösleges fühözfához kapkodni, mert a tam. nyelvekben a se, sey, sem, sev, sé- siva'- (étre rouge, poli, droit, bon, beau, job etc.) gyökből nem csak a szép, hanem a szí-n, szégyen stb. szavunk is származik : 1. sev-vi (beauté: sevv-iya, beau \ se, sev etc. rouge, poli, droit, juste); 2. sé-ppü (couleur rouge, rouge, y se'-)-, 3. szivappu id. (jy

rsiva'- id). NB. Hasonló logicát követ az orosz stb. szláv nyelv, a hol kray-niy (1. rouge, 2. beau, job: kac-ka, couleur, teinture, rouge, vermeil etc.). szérű (szűrü). Tam. sáYu- (balayer l'aire pour amasser le grain ; tailler d'une inaniére tréslisse); man. sori (Kornboden). A mong. üdür-mä (Tenne) «ütött, vert» értelműnek látszik. A szérű lehet : simított hely, verőhely, teritőhely stb. szé-t 1. szél III.