Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 325 wickeln, cf. Vogul, sip-cl, Scheide). Tam. i. suvi-gei (enveloppe, gousse de cardamome) ; 2. súppi (prseputium, mert ez is süveg vagy sipag). süv-öl-t a sik-ol-t mellékalakja. sü (süü) südö helyesebb süldő, sül = sül. süt = süt. Sza (— ca gallicum) szab- (szab-ály, szab-dal, szab-lya pro szabóba, szab-at- a csap- ige testvére), 1. ezt. Tarn, savu-ttu (modele, exemple, tehát szab-at, mert a vagei, vákkn, facon, maniére szók is a vagn-, vág- igéből valók), szag (szag-ol, cf. ser. cingh-, cigh- odorari, olfacere-, a tam. nyelvben nincs társa), t (szahány viá osm. = arab cahan, lapos tál), szak (idő szaka, éj-t szaka, nap-ot szaka, nyar-at szaka stb. lévén az at, et tam. dologi genitivus társa). E szó legközelebbi társa a mong. tsak (Zeit, Jahreszeit, Periode, Termin, Doppelstunde etc.), t.-tat. cak syn. De ide való a tam. saga-m meg a scr. saka (ere, époque), \ 1. alább. I. szaka (szak-áj : i. abroncs szaka, bevágat, rovátka ; 2. darabka). Tarn, sag-ei (chaton d'anneau, man. yaka, Spalte, Riss). II. szaka (szák-ál). Minthogy a szék. bak-szaka (Bocksbart) növény-név, ha nem is szak, de legalább szaka alakot tüntet föl, a melyből a szaká-1 a Diminutivum : logicailag a mong. sayal (Bart), t.-lat. sakal id. a kölcsönzött s nem megfordítva. Ide tartozik a tam. sakk-attam (poil, cheveu) képzet. A man. satu (Bart), a magy. sal-ang-hoz tartozik, szak-ad- (szak-asz; szak-asz-t, cf. czikk, szeg). Tam. i. sag-al-am (i. part, morceau etc. sag-al-i id.); 2. sakk-al, sakk-ei, (marc. copeau, brin, chose bonne ä rien : sakkéi sakkéi y-äy p-pijá-, fendre ou couper en morceaux etc.); 3. sug-iru- (se fendre, se diviser, cf. t.-t. sök-, sük-, mong. siyorzerreissen, man. seke-ye- id.). NI3. A mint láthatni, a szak- gyök a főbb turányi nyelvekben közös, de a szak és szak-ad közt a folytonosságot a magyar nyelv mutatja. szakács. Míg e szó szláv leszármazását nem látom, a mong. yoya-ci (cuisinier \ goya foyer) mellett maradok, mert az oroszszláv sokai'nitsa (cuisine) még nem elég. szal-ad- (szal-asz-t || salapi, sürgölődő: salap-ol). Tam. sal-am (mouvement, marche, agitation : sal-an, pied, vent, cf. szél, cf. tam. kál, pied, vent \ scr. cal- se movere ; 2. ire, abire), mong. gnlo- (davon laufen, ausweichen), t (szalad = orosz sólod, mait), szal-ag 1. szál. ? szalma. Ha az orosz stb. solómo (paille) a görög-lat. kalam-os (nád) szóból lett: akkor a tam. kúlam (paille, — hachée, balle de grain etc.) alak sem segit, lásd szál. szalu (völgyelő, váluzó görbe fejsze, szalui, szalv-al). Tam. súlu- (couper, arracher, déchirer, creuser en dedans : sül-al nom. v. az alakra nézve, cf. tam. sámbu-, sumbu-). t (szamár, szomár = ital. somaro = gör. saymar ia, Saumthiere). szana-szét (syn. szerte-szét). A 2-dik syn. szó értelmezése szerint a szan-a = hintve, terítve, s így a tam. san-ei'- («s'étendre, croitre, pousser des branches») etc. ige társának tam. gerundiuma : saner- társa, man. sani-ya- (sich dehnen, ausstrecken), mong. snnu- id. cf. t.-tat, snn- (hinreichen : oda nyújt), szap-or-a (gyors, seb-es stb.). Tarn, sapp-en-, snpp-en (se presser, se hátér, cf. mong. tsobo- sich strömend ergiessen : tsobori- aufeinander folgen etc.). sappany = mong. stb. sabong. Hogy ez a gör. sapoon (Seife) szóból való-e vagy megfordítva, ki tudja. A tam. savarkkdram a «sav, só» szóból van képezve, kann, sábűnn, mai. sábün európai alakúak ? szapu (szapu-kád, szapul). Tam. tappu- (iaver le linge en le frappant contre une pierre syn. tuvei'- ; az ősi mosás s ezt látszik bizonyítani a «megszapul vlkit» kifejezés), sz-a-r (sz . . . os, sz . . . ik).