Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

2 s6 Szótár. pe (pä) pedig (== pädig: rég. kedig is = penyet sz.). Minthogy e kötszó eredetileg = a «meg» kötszóval, s ennek értelme «után» a mint a penyet - tam. pinn-um, pinnei, pinnadi (aprés, ensuite) is mutatja : azért a kedig alak a hát szó kemény felhanguja ; a pedig társa a tarn, pid-avu (dos, derriére, 1. visza). Az ig a rég. dat.-allativ rag. peheteg (szék. pemeteg a tam. hangtan szerint b, v — g, h). pej pay). Ha e szó nem árya, (cf. olasz ! bajo, lat. baius pro badius): összevethetni a tam. sey (rouge) szóval oly módon, a mint selyp = pelyp, pejp, szék. ? pele (pelye, pölü, cf. orosz biel-ka, écureuil, loir, glis). t pemet (= orosz Vpo-met-at\ balayer). penész (= panész : peny-ész : mucor). Tam. pű-nsu, púúsi, pűsanam, púranam (moisíssure \pú- moisir pro pí, ordure ?). A magy. szó társa a peny-e (renyhe, rothadó, peny-h-ed, peny-v-ed : rothad) alakok folytán a tam .pinám (carcasse, corps mort, cadavre) szó társa és fene (fenésedik -- rothad) rokona, penyet 1. pedig. perecz (= päräcz: karperecz stb., cf. tam. pariy-agam «anneau, bracelet»), pere-putty (= pärä-pntt': valakinek minden pere-puttyát ismerni, szék.). A tam. nyelv után háromfélekép lehetne értelmezni, de a fő az, a mit nyelvünkből is igazolhatni; ezért az első rész = tam. peru,periya,per (grand, cf. bér-cz), a második podi, pottu (petit, menu, cf. magy. pöttön = piczi) s igy az egész = öreg- apró. pete (— pätä), tam. mnttci (oeuf, cf. pet, pöt). pe (pö is) pecs (pöcs, 1. pet (szék.), pecz-eg (peczeg-et: peczcz-ent, pitty-en-t, szék. ujjával p. || picz-ka, pacz-ka tkp. patt-intó, megérintő). Tam. mittu- (donner une chiquenaude, — patt-int, peczket hány, — jouer du luth, peczeget-, pincér de la guitare, tendre la corde d'un arc tkp. peczegeti, hogy hangot adjon). NB. Mind a szék. pitty-ezés (Minkenspiel), mind a peczkázás (gombozás) játéknál a pattintás, peczczentés az alapértelem peczek (kis szeg). Minthogy szék. «peczeneg szeg» is van, ez pedig a piczi szó változata, az első is oda tartozik, peder- (pödör, n-ezve pender-it || bodor fodor). Tarn, vi dir'- (brandir une épée, faire le moulinet ; remuer ; vidir-vidir'tournoyer etc.), k.-tat. bötör- — pödör (sodor). A magy. és tam. ige trans, képző hiányos, a mint a bodor, fodor mtrans. alakú igenevek mutatják, sőt a k.-tat. ige is csak látszólag trans, alakú, pedz- (a hal érinti a csalétket s így a pecz- gyök mása), pegymet (rég. variolus = apró — piczi, s így a petty, gyök változata), pehely pro pely-he (mint kehely pro kelyhe), t pelenka (= orosz pelena, pelenka, maillot). pely, pely-he a szék. tulu pili: általában : vékony, puha). Tam. melli-kkei (finesse, minceur, delicatesse : \ mel, mince, fin, délicat, doux au toucher etc., cf. molyhó. pem-h-ed (v. päm-h-ed: tkp. dagad, s azután rom-l-ik) = pom-h-ad. pendel (v. pendely, cf. tam. pen, pendu, fille, femme et oli, vétement). peneg (peng, peng-e, pend-ül, pend-it). Tam. pan (chant, air, guitare : tehát a pengő, pengetni való), per (per-el, perl-ekedik || pör, pör-öl stb.). A tam. pir-ádu, piriyádn (procés, accusation etc.) leszármazása nem világos, de közelebbi, mint a szlávpre-tí-sía (se quereller) ige pria, prja nom. verb, alakja. Különben a legvalószínűbb, hogy a per, pör a ver, pör-öly (verő) és por-tya (beütés) szók társa, per-cz 1. por (por-czi-ka). per-eg- (pörög tkp. ireg, forog, 1. ezt : perge = fodros, perg-et, perd-ül : pereg a dob, pereg a nyelv). Tam. i. paYi- (s'échapper, se détacher, s'enfuir . . . «les larmes s'échapper des yeux», cf. könny per-d-ül, se détacher