Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 237 NB. A népies ad-i, kap-i, üt-i, ver-i alakokban az i eredetileg nem tárgymutató volt, hanem az on, en (val-d-on, ve-sz-en) 3-dik személyü rag társa. Később az adi alakhoz járult az a, c mutató elem s így lett az irodalmi ad-j-a az ad-i-a-ból. -i (nom. ag. képző, tarn, i id., 1. a nyelvtanban). -i (melléknév képző, ser. i, perzsa i id.). ibr-ad (szék. magához tér, az ibre-d, ébred alakok rontása), ics-ar (a bor alja s így az ucsu továbbképzete). icz-eg- (iczeg-biczeg, 1. biczeg). iczi- (iczi-piczi, tam. iltn petitesse, finesse..). id-e (id-ő, üd-ő, cf. szak, ha). A magy. id-e (tempus) mong. ed-ör, öd-ör (nap, dies) gyöke a t.-tat. iit- (passer : múlik) ige, ennek egyik társa a tam. uy- (to go off, escape, survive ...), a melyből uy-di (temps de la vie) nom. acti. Az ujgur i'td, üt amaz ige csonka igeneve tamulosan. A tam. kál-am a kél ige származéka ; a tam. n-éram (idő, érkezés) = man. er-in (Zeit) ; a tam. porludu (temps, période de temps, jour, soleil . ..) a pnrlangu- (forró) igével látszik összefüggni. id-eg (1. hur, kötő, 2. nervus). A tam. sid-ár (tissu . . . fait de fibres de l'écorce des arbre . . . Bast) képzet s a man. side-re- (binden) 2-od képzetü igének alapja a mong. side- (heften) s mind ezek a ket-, köt- alak változatai gyanánt vehetők, mert az 'id-eg alapértelme kötő. ideg-en (visszavonult, ellenséges: idegenked-ik). Tam. idngn-, odnngn- (se retirer, se mettre a cóté . . ., cf. mong. eteg-et Seite, seitwärts, abweichend), idilló (szék. = ügyetlen s így a dillo szó olyan előtétese, mint a tam. i-dambam — dambam (ostentation, pompe, grandeur), domb, dombér-oz ; mert nem valószínű, hogy az id-v szóval függne össze tam. illa — -talan, -telen képzővel), id-nap (id-nep), 1. idv. idom (idomtalan). A Tam. vidám (maniére, sorté, espéce «facon, forme», regle, formule =1ser. vidha, szláv vid id.) eléggé rímel, s mégis valószínűbb a tam. vadivam, vadivu (beauté, forme, figure : vulve) alakhoz tartozása, mert van tam. ut-ku- és vat-kn alak, a magy. szó pedig alhangú. idu (barna idn medve neve, cf. tam. i-n-du ours, mong. öte-ge Bär), idv (üdv, idv-ez = idv-es, üdv-ös). Tam. idn (íttn : force, garantie, recompense, valeur, richesse, moyen «salut» etc. ; id-él'n- étre sauvé, se sauver, faire son sálul : íd-éYYn- souver tkp. idv-et éret), syn. mong. üd (üd-ügei schlecht, verwerflich), t.-tat. iz-ge (heilig), mong. ed, et (Vermögen . . .). ifi (éfiu szék. s nem iffi). A tam. 7ivá (jeune homme, adolescent: nouvelle lune . ..) szót a ser. ynvá (cf. juv-enis) szó rontott alakjának tartják, pedig lehet azt az uva'- (étre haut, élévé, cf. nev-en-dék) igéből is származtatni. A magy. szó a nev-ő és iv-ad- (nő, szaporodik) szókkal egy-gyökü, s így a tam. iv-ávu- (croitre, augmenter, monter) és iv-aru-, niv-aru- (s'élever, étre haut...) szókhoz tartozik, -ig, -ég (usque ad), A tarn, k, kann, ge, tulu kö stb. dativ.allativ.-rag terminativus is s az volt a magy. n-ek összetett rag ck része is ; ezért folyamodtak régen az nsqne szorosabb meghatározására a ked (kéd-ig, 1. ezt) névszóhoz, ezért nincs az ig, ég-nek személyragja. NB. Az add-ig, edd-ig, medd-ig alak miatt nincs szükség a t.-tat. deg-in (érintve, dek, deg: ig) kölcsönzésére, mert a tam. nyelvben is eme névmások kettős mássalhangzóval is állanak. L. a nyelvtant. ? iga, cf. orosz igo, ser. yng-a, tam. nngam 1/scr. yuy (ju-n-go) ? vagy t.-tat. jik-, yik- (atteler). ig-az (Ig-az, s így a jog társa, \ 1. gyav alatt), ige = üge, ig-en (nagyon). A tam. űng-ena (beaucoup, fortement \ úiigu élévation, grandeur, cf. tör.-tat. iLz-a id. tkp. hágva, múlva) azt mutatja, hogy a magy. ig tő értelme is «magas, magasság» s így a mong. ik-e, yek-e (grand) man. yeke-iige (gross) szók társa, ezek gyöke pedig a tam. iga'- (passer, traverser,