Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

•2 IO Szótár. k.-tat. oz-ay és oz-ak-la-, osm. uz-anid. A mong. idu (uzun) alaknak nincs igéje, csak igeneve utas un, (tam. mil, a nyúló, a fonal), tehát az ud-a az ut-a társa, s így a t.-tat. uzun, ozon és uzak, ozak egy-gyökü s ez uz- (hág, nő, nyúl-ik, múl-ik, halad) ennek felhangu társa : üs-, ös- croitre, üs-t, ös-t pars superior, Hz, üz-eri id. A t.-tat. uz-, üs- syn. megfelelője!, tam. usa'-, usaru- (étre élévé, exhaussé, grand, monter, croitre), uyaruid. s így az uy- (vivre : él syn. áll) a legvégső gyök a t.-tat. uz-, üs- alapértelmében. hov-ad (emelkedik, puffad : hov-ály : a csizmadiák emelő-feszítő eszköze ; a hob gyök mása s nem a kov-ad-é, mert ez hámlik. hoz- (hoz > ví-sz, hoz-a-tal > ví-tel). Nevezetes, hogy a turánság főnyelveiben a jő > megy, hág > 'lej-t egyszerű igével fejeztetik ki, de a párhuzamos apporter (orosz pri-vecti, her-bringen) és empörter (orosz u-vecti, tragen) kifejezésére egyszerű ige nincsen s az apporter véve-jő, s az empörter véve-megy összetét által fejeztetik ki. Ezen turáni logica a ser. nyelvből származó indiai nyelvekbe is átment, valamint a kínaiba is (ná-lai = take 4- come, to bring), sőt a népies arab pe-b (hozott) — pé-buh (jött vele) é% ráhbuli (vitt = ment vele) is ama logicához közeledik. Hogy a magy. hoz- és viv- (visz) igék a jő- és megy- igékkel semmiféle összefüggésben nincsenek, az világos. Mi tehát a hoz- ? Meggyőződésem szerint a tam. kodu alak, a mely egyszer a kodu -varu(véve jő) kodu sellu- (véve száll = visz) összetételekben kondu (véve) helyett áll másodszor mint önálló ige kodu'- (donner, livrer, remettre . . .) jelentésű. A konduvaru- (véve jő) alakból kon-ar- is lett. Hasonlókép a mong. abci iré- (véve jő) a Isar a- (bringen) lett, a man. yai-me pi(véve jő) yai-pi (bringen, holen) alakra húzódott össze. NB. A t.-tat get-ir-, göt-ür-, kit-er- (hoz) a gel-, kii- (jő) ige causat. alakja (pro gel-tir, kilter tkp. jövet) nem a git-, kit (elmegy) igéké, a mint mások irták, mert ekkor «menesz-t» jelentésű volna. -hoz (rég. huz, chuz : hoz, hez). Ezen közelítő rag kifejezésére van vagy 7 tam. szó. A kad-ei (cóté, place . . . .) megfelel a t.-tat. kat és japáni kata (Seite) alaknak s eléggé rimel a miénkkel is s mégis a tam. id-ci (milieu, centre, cóté ... pl. naiv ár idei p-pugu- fréquente les gens honnétes tkp. jók-hoz búj) alakot tartom a hoz társának, mert a szék. hezzánk szerint félig alhangu. hó (hő) hó (hav i. luna, mensis ; 2. nix : hó-ka, hav-az, hó-fehér). Tam. kő (rayon de lumiére, lumiére «lune, soleil» etc., cf. kav-in

, beau), mong. yoa, yő (weisslichgelb, yoa schön, reizend, z. B. eine vornehme Frau), man. kőiva (rothes Pferd), k.-tat. kuar- (blass werden), cf. kinai hoan (gelb), hód, cf. t.-tat. kondiz, kunduz. hóda (rég. eras, hódai, holnapi, cf. kann. hottáre Morning), hód-ol- (tkp. haj-l-ik, görbed : hód-ít pro hód-ol-t). Tam. kódú, (kőd-al: se courber, se plier: kóttu- pro kődu-tu-, plier, courber, mert a tam. van-angu- hódol = magy. vany-i-ga, horgas, görbe), mong. yod-oi- (sich beugen etc.). hóly-ag (hójag : hólyag-z-ik = puffad, dagad — szék. gujádzik pro gulyádz-ik, hólyagos himlő, h. meggy stb). A szék. gulya, guja (golyó, teke, daganat) társa a tam. kidu-ppei (enflure) s így a hólyag szóé is, mert a golyó, gulya gömb, mint a hólyag is. De mert a t.-tat. kavuk, kivik (vessie) rokon egyszer a kab (sac) s másodszor a kow-uk (creux) szókkal, a kuluppei alakhoz veendő a tam. kul-ei (creux d'estomac, estomac, cceur) szó is mint üreg és zsák jelentésű, hón (hóny, hónalj). Legközelebbi alak az éjszaki mong. huyon (Achselhöhle) = k.-mong. suyon id. = man. 'oyo id. _s talán a tam. sa-n-ga (aisselle). NB A vogul vojn, ujn, (Schulter) szó társa a tam. moymbu (épaule), de ez nem hón.