Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

•2 IO Szótár. győ (= (d'öö) győ = jő X'jöv. gyö-z- (= d'őz vagy yőz: győzelem: nem győzi a dolgot stb.). Tam. sá-di'- (soutenir, assurer, persister, cf. győzó's ló, réussir, vaincre: győz etc., sádi-ttal, sádippn persévérence, victorie etc. X' say- se pencher). NB. A t.-tat. jauz (rettenetes, jó) rimel, de nem is ige; a mong. dai-la-, dcile-, di-le a dúl- igéhez tartozik. gyu (= d'u) gyuha (= d'nha: gyomor, belek). Man. dny a (Eingeweide, Darm, Seele) tehát nem egy az eha, iha szóval. gyú (= d'ú) gyúl- (=d'úl: egytaguság miatti hangzónyujtás: gyújt pro gyúl t; gyúl-ad-, gyúlasz-t). A tam. 7/-ezett kol-undu- (pro kol-udus'allumer, s'enflammer, prendre feu ; kofuttu- v. tr. allumer pro kolud-tu ) annyira megfelel a gyul-ad- (gyul-asz-t pro gyulad-t) alaknak, hogy lehetetlen k gyengülést nem látnunk, éppen úgy, mint a gyám-ol szónál, cf. man. gil-ga- (verbrennen), cf. mong. gil-u-ya (Feuermeteor), gil-be (leuchten), yal (Feuer), gyúr (= d'ur-: egytaguság miatt hosszú hangzóval: presser, plier, fouler, pétrir, bourrer, fourrer : gyuród-ik = gyür-őd-ik ; gyura-kod-ik, szék. tolakod-ik). Tam. surté- surukku- (contracter, serrer, plier, plisser, chiffonner, froncer etc. s így a szor gyök rokona). NB. Az osm. jo;-ur (petrir, kaz. gij-ir- plisser) nem ide, hanem a zsug-or- gyökhöz való, a mint a. jo;-uJ'-t (aludt tej, zsugorodék) is mutatja. gyű (= d'ü) gyül-öl- (gyül-öl-ség stb.). Tam. suli'- (montrer de l'indignation, étre mécontent, dégouté, rechigner, s'irriter: suli- se fácher), cf. man. yili (zorn), mong. pili- (kerül valakit, valamit), gyümölcs (d'ümölc rég. gimilcs fruit = ? t.-tat. jetn-is, mong. pimis, pi-mcs, zemcs, tümüs', teme'sün \ tör.-tat. je-, man. pemanger ? ?). A tam. nyelvben a gyümölcs kora szerint neve is más : pinsu (pinpu: bingyó), káy (megnőtt, de éretlen gyümölcs), parl-am (a pirult, érett gyümölcs, s ez átment a ser. nyelvbe is plialam alakban), gyürü (cf. für, fur-u : anneau, cercle, bague, bouele: gyürüdzik). Tam. surl-i- (se boucler, se mettre en rond, en cercle, en anneau, se rouler etc.; surli nom. v. cercle, bouele, tour, rond etc. syn. 'árli annulus). NB. Hogy a csuvas szjürii egyenlő-e a t.-tat. jiiziik, jözek, jozak, j'izak (i. anneau cercle ; 2 serrure) alakokkal, kérdés Látva, hogy a gyürü szónak «csür, sir-ül, sur-ul» mellékalakjai is vannak, nevetséges ezt t.-tatár kölcsönnek tartani. gyüszü (szék. dészü, 1. ezt, s ez tüsző, a mi megezáfolja azt, hogy eme szó a t.-tat. jüksük vagy jiiziik rontott alakja). gyű (d'üii) gyü-1- (d'iiiil: gyüj-t pro gyül-t; gyüttszék. gyül-és). Mong. ciy-ul- (pro cug-ul-, ci-iil-, ciól-), t.-tat. j'iy-il-, jij-'il- (se rassembler). Ezek felhanguja a k.-tat. 'öj-öl- id. s ennek társa a magy. gyű-l- s a tam. i-n-du- (pro íl-dumintegy gyűl-ed: se joindre, se réunir, se serrer etc. ; ittu-, yíttu- pro i-nd-tu, cf. szék. gyütt- v. tr. unir, joindre, amasser, recueillir, acquérir, entasser, tehát a magy. ige minden értelmében), gyűr- (gyür-őd-ik ; gyür-őd-és : gyür-ke = duez). Tarn. i. serugu-, sorugu- (trousser, retrousser : gyiir-köz-ik ... relever, replier, plier, envelopper entortiller, tordre : págei muneiyci ssorugu- a turbán végét begyűri . . .) ; 2. sir-ei'- (retrousser un habit, cf. tíir). Tehát a gyűr is csak egyszótagusága miatt áll hosszú önhangzóval. Ha ha (i. tempus, kor, idő ; 2. si, if: so-ha, minden-ha = mindenkor || há-i-bái = koros, régi, ócska). E szó édes testvére a kud. ka (time) az ilyenekben : a-kka (akkor), i-k-ka (e-k-kor, kann. í-ga id.), ye-kka (mi-kor), ye-kka-lu (minden-ha tkp. mikor is). Ezen ka, ga valamivel teljesebb társa a