Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. Tam. arlagu, alagu (beauté, cf. forma, formositas ; alak-talan = csúnya, tam. ar­ia lg-aVVa, arlag-aTTa, arlag-illáda etc.). ale (alé-1, álélt-ság). Tam. allé-, alu-ttal (étre fatigué, las, ennuyé), cf. alu, alud-, mert a man. amu (Schlaf, Traum) «Müdigkeit» jelentésű is. NB. Az al-ig, alé-g man. elc-kei (kaum, mit Noth) szó tövét is ide számíthatni, mert a tam. av-id-áy (nehezen, cf. mong. arai kaum) és va­ruttam-áy (fáradtsággal), t.-tat. giiy-ile (nehéz­séggel) kifejezések arra utalnak. al-kony (alkonyat, alkony-od-at). Hogy e szó alá-konyul-at jelentésit és így összetett szó al + kony csonka tiom. v.-ból, mutatja a tam. sáy-un-gálam, sáy­(pencher, se courber, dicliner, cf. magy. csaj-b) ige és kálam (temps, cf. ha és kel) részekből összetéve. Hasonló jelentésű a tam. padu-porludu a padu- (tomber, t.-tat. bat-, j.-ostják pat-l-em, cf. potty-an) és porludu (idő, kor) részekből. NB. A tam. say-am (soir, soirée) szó átment i a sanscritba is s ott egy «végződik» igéből akar­ják származtatni, pedig «estve» jelentésű, 1. ezt. al-k-alom (rég. = al-ku, conventio, pactum). Tam. ollu- (convenir, consentir, s'accor­der, arriver, accomplir, raccomoder; étre possible, capable, cf. alkalmas képes: ollu-gei, ollu-dal nom. v.). Tehát az al-ku szintén nom. verbale, s így a t.-tat. al-p'i (vétel) szóval rímel, de nem egy-gyökü. alma cf. tam. elumi-ssei, elumissa-maram (citronnier, limonier, cí. tam. aluma-m aigreur), mong. alima, älvna (pomme), t.-tat. elma, alma id. alu (tam.-féle d jelen idő képzővel alu-d, s ebből alud-ik, al-sz-ik ; al-t, ol-t || álom hál). Tam. a) al (nuit, ténébres: al-ku-, déchoir, cf. es-t, diminuer, s'arréter, cf. al-szik, nem foly; séjourner pour une nuit, cf. régi magy. al- = mai hál-, meg­hál ; se rétrécir), al-ka-l, nuit, séjour pour une nuit, retard, cf. magy. késő, t.-tat. kic estve, késő tkp. hátsó, ß) tam. av-i-, uv-i- (s'éteindre ki-al-szik: avé-, avittu p-pódu, éteindre, étouffer, cf. ki-ó-t, ol-t, rég. vép = lép). Azaz mind a bárom ige gyöke a mozgást (élést, világosságot), ta­gadó al (nuit, ténébres) negatívum, mert mong. sönt, söiíi (nuit) = süni(s'éteindre, cf. szült) — tör.-tat. son- id. és tör.-tat. tön (nuit) = tam. tun-angu (ténébres), tunsu- (dormir), cf. tuny-a a nem mozgó, szuny-ad id.). A t.-tat. uyu- (dormir), 1. éj szónál. Mong. un-td, un-tü (dormir, cf. finn une álom) és unt-ara (s'éteindre). Man. dcdu- (schlafen) és dedun (Nacht) = mong. jiidö, züdö (Traum), a miért is az ál-om az al-, alu- (tam. al nuit) alak olyan nyújtása, mint tam. pádu a padu-ból. A tam. kan-A (réve, sommeil), 1. a kum, huny igéknél, a man. amu (Schlaf) a hom-ály (sötétség) szónál, a-m-a az a mutató elem továbbképzése, anda (kedves, gyönyörű). Tam. andam (beauté, élégance, andam­ána, andam-ulla, beau, élégant, gracieux, cf. man. mong. anda Freund, Hofmeister). NB. A tam. szó a scr. ant a (fin, limite, mort) szóval egy czikkben van fölhozva, mert ez is a tam. nyelvben andam alakú, de valószínűleg más gyökü. annyi (rég. a-nyi, tam. a-nei, 1. a), anya (vocat. any-ó!). Tam. annei (mere), man. eniye, t.-tat. ana, äncy id., cf. tam. an, annu- (s'atta­cher) vagy ínu- (szül, pario). apa (voc. ap-ó ! aba !) Tam. app-an (pere, voc. app-á! Mong. abo, abai Väterchen). NB. A tam. szó az app-am (pain, gáteau, tout ce qui se fait avec de la farine) névszóból lát­szik képzettnek, a mely szerint tkp. tápláló, kenyeret adó. ap-ad (ap-ály: alább száll > dagad || cf. s-ep-ed). Tam. av-á (descente, av-ávu descen­dre || av-al profondeur, creux, étang, av-vu­s'enfoncer). Man. ebu- (descendre), cf. 1-ap-ály. apró (pro ap-ar-ó ; apró-z stb.). Tam. av-eé- (briser, casser, piler, frap­per || av-iru- se déchirer, cf. t.-tat. uva-, uva-l-, up-ar-, uf-ar id. man. ufa Mehl és ufa- das Getreide zerstossen). ara (i. nurus, 2. sororis frater ? ?) Tam. m-arugi (nurus, belle fille, bru, femme du fils etc. maru-magal idem V marugu- s'approcher s így az arugu­s'approcher, ige testvére).

Next

/
Oldalképek
Tartalom