Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

I 10 Második rész. beszél), aVa-kkattu- (erősen köt, monopolt üz), aVa-vilakku- (erősen világít) stb. Ugyanezen ige aJ'u'- trans, alakja névszókból ezek jelentményét tagadó igéket képez, pl. sikkaVu- (débrouiller, sikku szükség, szorultság), ilcipp-afu- vagy ileipp-Aru- (pihen ileippu, fáradtság) stb. 3. ágii- (fieri, valamivé vál), a magyar ül, ül képzőjű intransitiv igéknek megfelelőket képez, pl. und-ágii- (létes-űl, undu van), túy-d-águ- (tiszt-úl, tűy-dn a tiszta valami), nílam-águ (nyúl-ik), venmei-y-águ- (fehér-űl), arlakk-águ- (rond-ül, piszkos-ül) s a többi. 4. ákku- (létesít), az előbbinek áthatója képez átható igéket, pl. und-ákku- (létesít), mustipp-ákku- (el-, fel-készít, fölszerel), pun-ákku- (fenés-ít, fekélyes-ít), nir-suVavád-ákku(viz-hatlan-ít) stb. 5. ádu- (tkp. ját-sz-ik) névszókból intensiv, gyakori és folytonosabb cselekvést jelentő igéket képez, pl. nadam (járat), nadam-ádu- (jár, kel), urei-y-ádu- (megbeszél, fejteget, urei jelentmény, fejtegetés, értelmezés), nirlal ádu- (árnyékoz, tükröz, nirlal árnyék), tall-ádu- (döll-ed-ez, tallu- tolás, lökés), úd-ádii (át-hatol, bele hatol, bent játszik, lidti közép), kai-y-ádti (kez-el, kai kéz). Ilyen képzésűek : vilei-y-ádu (mulat-oz, játszadoz, vilei elavult névszóból), kond-ádu- (ünnepel, kondu bizonytalan jelentésű névszóból) stb. 6. át tu-, az előbbinek transitiv alakja, pl. pókk-áttu- (bocsájt, elűz, pőkku út) stb. 7. áy-iru'- (tkp. águ gerundiuma és int' segédige) névszókból középigéket képez, pl. pasu-mei-y-áy-iru'- (zöld-el), míg pasu-mei-y-águ- (cf. 3. ágii) zöld-ül, azaz az első képzet az állapotban léteit, a második pedig az állapotba lépést, jutást jelentve. Ilyen sivapp-áy-iru - (vörös-l-ik) és sivapp-águ- (vörös-ed-ik). 8. Igen sok s mondhatni fölösleges igék képeztetnek ser. és egyéb idegen névszókból, a midőn is ezekből az am, an, na, ka végzetek vagy képzők elesnek, pl. tóttir-i'- (dicsir, dicsér, tóttiram pro stóttiram dicséret), visuvas-i' - (biz-ik, hisz, ser. visuvasam bizalom, hit), pűs-i'- (isteni tiszteletet végez, áldoz, püsei pro púja vallásos szertartás), sagáy-i'- (segély-t, sagáyam segély, ser. sa-háyam), vád-i'- (vitat, véd, vádam vita, vád) stb. Jegyzet. Azonban igazi tamul szókból is képeztetnek ilyen módon igék, pl. níl-i'- (nyúl-ik, nil-am. nyulam s ez nílit- nyúl-ik igéből), astam-i' (estvé-l-ed-ik). 9. idu- (tkp. ad). Névszókból igen sok igét képez, a melynél az «ad» jelentés sokszor még érezhető, de igen sokszor csupán a magyar «oz, ez» igeképzőnek felel meg, pl. pang-idu- (osz-t, rész-t ad, pangu rész, pang-ittu-kollu oszt-oz-kod-ik), opp-idu(hasonl-ít, comparare, oppu hasonlat), sandei-y-idu- (csat-áz, sandci csata), sattam-idu(hangot-ad, hang-oz, sattam hang), ass-idu- (könyvet nyomtat, assu betű, sajtó, gép stb.), ncr-idii- (előadja magát, ncr irány, szembelétel), pinn-idu- (vissza-ver, vissza-húz), sariy-idu- (egyenl-ít, kielég-ít, savi egyenlőség), kai-y-idu- (kez-d, kai kéz, kai-y-ittu-kolhi el-vállal, vállalkozik), nir-idu- (viz-el, 1 úr víz, nyirok) stb. 10. iiVu- (ér, ér-ez, érk-ez), pl. nóy-ufu- (nyavalya éri = beteg lesz), ass-uVu(iszonyod-ik, assu iszony), inbam-uVu- (gyönyört érez = gyönyörködik), viriippam-uVu(vágyat érez = vágyakozik), ileipp-uVu- (lankadtság éri, lankad), nókk-ufu (nreg-lát), vírlv-uVu- (leesik, tkp. esés éri) stb. 11. cn- (mond), a mándsu sembi (mondó) és mongol gc-, ge-kii (mond) módjára hangutánzó szókból igéket képez, a midőn is a tamul rendesen kettőzi az igetőket, pl. pottu-pott-en- (poty-og, poty-an), pala-pala-en- (pill-og, pillán), kodu-kod-en- (koezog, koczcz-an), tidir-en- (rögtön tesz valamit), pomm-en- (bömböl). Néha el is marad az en, pl. pasa-pasa'- (fecseg), kodu-kodu' (rotyog), podu-podu- (a puhaság hangja, cf. pety-hiid-). 12. ottu- (hagy, enged), más ige a-végü gerundiumával áll, pl. póga-v-ottu- (menni hagy), seyya-v-ottu- (csinálni hagy, csináltat). A parancsoló módban az ottu- ige kezdő o-ja elesik, pl. bóga-ttu (hadd menjen).