Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. XXXIII ken, katonákat küldtem oda, hogy az utak felöl kérdezősködjenek. Több ízben küldöttem katonaságot, de az «Tsin To Szan »-tói a Kuku Nor irányában nem tudott 40 «li»-nél tovább haladni, magas hegyek által levén megakasztva, úgy, hogy tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy út ott nem létezik. Téli időben és tavaszkor azon hegységeket magas hó födi, nyáron pedig, midőn az olvadni kezd, nehéz vizek rohamosan jönnek le róluk, melyek egyrészt látni engedik a hegylánczolatok szikláit, másrészt a lapályokon nagy kiterjedésű tavakat és mocsárokat alakítanak, megakasztva minden közlekedést. Ott helységek nem léteznek, katonaság nincsen, kereskedelmi forgalom azon irányból nem jön. A hegyek oldalán vad népségek laknak khinai felügyelet alatt. Bent a hegyek között, alkalmasint barlangban, laknak ugyan még más vad emberek is, a kik azonban minden ellenőrzés nélkül folyvást mozognak és csoportosulva zsiványbandákká alakulnak és annyira garázdálkodnak, hogy ott még a katonák sem élhettek meg. Ennél fogva a kormány jelenleg a hegyoldalakon 20 vad embert alkalmaz, khinai katonák helyett, kiknek tiszte abból áll, hogy őrizzék a hegyi szorosokat, nehogy a rablók lejöhessenek a hegyekről a lapályokba. Y

UNG CSANG császár uralkodása alatt egy nagyon hires rabló élt, kitől mindenki rettegett. Neve «Lo Pan Tzan» «Tan Tzing» volt és a rossz hírben álló «Tsinkor» zsivány törzs feje. Erről beszélték, hogy átjött volna a hegyeken. Ez mind egy mandarin könyvben mondatik így, de én azt hiszem, hogy a könyv irója csalatkozott. Én azt hiszem és biztos vagyok benne, hogy nincsen lehetőség, miként abban az irányban haladni lehetne. A Tsungli Yamen-nek levelet küldtem, melyben ugyanazt mondom. Levelében azt említi, hogy egy orosz úr, «Sossnovsky» név alatt utazott Khinában 1875-ben. Volt itt egy orosz mandarin «Sosnovsudji», alkalmasint ugyanaz lesz, kit ön ért. (3 Hupe-n és Sz' Csuan-on át jött Kanszu-ba. Lan Csau Fu-ban körülbelül egy hónapot töltött, és útját Liang Csau» Kan Csau és Szo Csau-nak véve, átment a Kia Yü Kuan-on Yü Mön Hien, An Szi Fan, Hami, Pali Kuan, Ku Tsang-ig, a meddig neki katonai «escorte» adatott. Ezen helyek mindegyikéről köteles volt megérkezését bejelenteni. 0 soha sem volt a Kuku Nor-nál és nem is akart oda menni.* 0 barátságos viszonyban állott Khinával, épen úgy mint ön és én önnel hasonlókép bánok. Becsületes ember lévén, az igazat akarom önnek mondani. En barátságos indulattal viseltetem idegenek irányában, épen úgy, mint a magam népe iránt, de kiválókép azon khinaiakkal szemben, kik kormányom alatt élnek. Ha ön azt nem akarja hinni, nem kényszeríthetem arra, de minden kormányzatom alatti khinai ezt hinni tartozik, sőt kötelessége az. Ön európai levén, * Ezt én Tzo-hoz írt levelemben nem is állítottam.