Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

XXXVIII Bevezetés. nézve nagyobb város, mint Liang Csau, lakosságra úgy hiszem, hogy szegé­nyebb. Két pagodája van, nem régiek ; az egyiket 200 évesnek tartják. Egye­düli g-yártmány Európából: osztrák gyufa és skatulyák Francziaországból, melyeken női alakok voltak. Itt láttam először, hogy mérik a tevehúst. A mé­szárszékben teveczombok csüggtek. A lovasok kengyelvas helyett kengyelfát használnak, mi hideg időben czélszerübb. Május vége felé újra Kan Csau-nak vevém utam, hol hat napot töltöttem. Ezen idő alatt K REITNER helymeghatározá­sokat tett. LÓCZY a délre fekvő Nan San-ra ment, tizennégy katona kiséretében, a kik őt a «Szi Fan» vagy «Fan Tze»-k (vademberek) és a vadállatok ellen voltak meg­védendők. Sok fáradságomba került, hogy erre az engedélyt ki tudjam nyerni és n . / erőszakolni kellett a dolgot. En az éjszakra fekvő «Pé San» felette érdekes alkotásait vettem szemügyre, de erre később még vissza fogok térni. Kan Csau, valamint Liang Csau városok nyugati oldalain, a kavicslapályokon, a meddig a szem elhat, kiterjedt temetőket látni emléktáblákkal. Iíoa Szian Szu mellett két tó van és nagyon jó vadászó hely. Ez idő­tájban már tömegesen érkeztek a vándormadarak. Nagy csapatokban láttam pelikánt, hattyút, darút, kócsagot, ludat, ruczát, fekete gólyát, fehér és szürke gémet, bébiczet, halászmadarat, vízi szalonkát stb. A földek jól vannak művelve, irrigálva. Erősen trágyáznak « compost»-tal, melyet lapáttal hánynak szántás alatt a barázdába. Láttam, nagy meglepeté­semre, egy egyszerű, háromsoros vetőgépet is. A folyók- és patakokban halak nincsenek, mert azok vize minden hónapban irrigatióra használtatik fel. Hoa Szian Szu és Jen Tzu Je között tiszta homoksivatagon vezet az út. Mind­untalan kiszáradt sós tavakra akadni. A talaj szódát és egyéb sókat izzaszt ki. Számtalan mesterséges gödrök vannak, melyekből esők után az emberek az összehordott sót gyűjtik. E lapályokon különös dolgok mutatkoznak. A porfellegek miatt a napnak kékes a színe, ugyanazon oknál fogva éjjel a holdat nagy udvar-karika kör­nyezi. Zodiakális világosság napkelte előtt és napnyugta után látható. A folyók és patakok úgy látszanak, mintha vizük, minden törvény ellenére, nem völgy­nek, hanem hegynek folynék, az ember szinte kész volna erre megesküdni. A néhány kecske- és birkanyáj homokot és kavicsot legel, és attól hízik. Csak közelről látja az ember, hogy mily keservesen, de ügyesen kapargatja ki első­lábával a homokból a fügyökeret. E vidék karekterisztikumához tartozik még a forgó szél, mely homokoszlopot képes egy, sőt néhány láb átmérőben néhány száz lábnyi magasságba feltornyosítani. Sokszor tökéletes szélcsendben is, ily homokoszlop-tünemények észlelhetők. Egyenesre felemelkedő «Abel »-füsthöz hasonlítanak azok. E pusztaságok a délibáb hazája. A «fata morgana»-t a khinai «Hai Szu Sun Ho»-nak nevezi, mi annyit jelent: «vásár a tengerben». A forgó szelet nagyon terjedelmesen és behatóan irja le LÓCZY LAJOS a «Khinai biroda­lom» jeles munkájának 170—171 — 172-ik lapjain és a portölcsérekről egy ábrát is ad. Liang Csau-tói kezdve, mindenütt, a hol katonaság volt, nagyszerű fogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom