Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. XXXIII ratió óta az ; újabb időben azért üldözik. Lan Csau Fuban 80 khinai katolikus lakik, a városon kívül 200. Számuk egész Kanszu tartományban sem haladja meg az 1400-at. Egy csöpp a tengerben.

1 Közel a városhoz tekintettük meg a dungan forradalmárok által elpusztított «A

Tu Tzüen Szui» miau-t, felette a hegyoldalból öt zuhanyban 14

0 hőmérsékletű víz ömlik ki, télen-nyáron egyforma mennyiségben. Felhasználják öntözésre — és leginkább dohányt termelnek, mely kitűnő. Magasabban fekvő földekre, melyeket öntözni nem lehet, nagy kavicsot raknak jó sűrűn, a talaj egészen be van temetve, ez által a nedvesség megtartatik, és nagy szelek nem képesek a felső termőföldréteget elhordani. Aratás idején a gabonát gyökerestől húzzák ki a földből. A havat vagy esőt hordó szelek rendesen kelet vagy délkelet felől jönnek. A nagy esők mindig csak nyáron, az aratás után, köszöntenek be. A kiterjedt temetők emléktáblái között a szi an fui nestoriánus tábla párját kerestem, de sikertelenül. Indulásom előtt vettem néhány lovat.

2 Febr. 25-én keltünk át a még keményen befagyott Hoang Ho-r\. Ugy állítják, hogy még vagy húsz napig átjárható lesz. Szélessége itt 250 méter; ha a zajlásnak vége van, elkészül a híd, mely 23 nagy hajóból áll. Lan Csau Fu-ban egy patakon át, mely a «sárga folyóba» ömlik, olyan híd van, mely alakra nagyon emlékeztet a velenczei Rialto-ra. A város átellenében a Hoang Ho bal partján, 120 méter magasságban / egy miau van, melyhez állomások vezetnek 'mint nálunk a calvarián). Érdemes rá felmenni. Távolról Lan Csau Eu regényesen néz ki ős falaival és ókori kapuival. — Kanszu tartomány e fővárosában kaptam, drága pénzen bár, az első tejet.

3 1 A térítés ügye nem halad Khinában; rég lejárt annak kora. Ott a KUNG FU TZE (Confucius) hívei az értelem vallásához ragaszkodnak. Budha vallása pedig a szeretet elveire nézve egy és ugyanaz keresztényi hitünkkel. Scnszi tartományban körülbelül 22,000 katolikus van. Sz' Csuan-ban sem mennek jobban az ügyek, daczára annak, hogy ott három püspökség van felállítva, jelesen Csing Tu Fu-n, ,Csöng King'-ben és ,Szio Csu'-n, 80 térítővel (kik között 30 franczia és 50 khinai). A tibeti missió püspökével Ta Tzien Lu-n, pedig egészen egy «poste perdu»-n áll. Yü Nan tartományban van 15,000 keresztény katolikus, melyből Tali Fu-ra és vidékére 3000 esik. 2 Kanszu-ban nevelik Khina legjobb lovait. Termetre nézve nagyok, kitartók és arabs vérrel kevertek. Egy jó ló ára a mi pénzünk szerint ico—150 frt. Egészen más fajtájú, mint a mongol vagy tibeti ló. Ez utóbbiak között a «Pomi» tartománybeliek a leghíresebbek és egy különös ismertető jelök van : t. i. az első lábak csuklóján, a pata feletti üregben egy, egy hüvelyk hosszúságú kemény körömanyagból álló kinövés létezik (egy «rudimentaer» tag). Az öszvért, a hegyi utak kedvéért a khinaiak jobban szeretik, s az kétszer háromszor drágább a lónál. 5 Tudva levő dolog, hogy a khinai tejjel, vajjal nem él. O disznózsírral főz. Azt tartja, hogy tejivástól az ember elnehezedik és elbutúl. Ismert történet, midőn egy beteg térítő minden áron tej után sóvárgott, híveinek feleségei neki, tudta nélkül, a maguk tejéből adtak inni. Máskor meg egy püspök egyik szolgáját tej után küldvén, az üres kézzel térvén vissza, azzal mentette magát, hogy: «ma nem hozhatott, mert a tehén eldöglött, a vén asszony beteg, és az emsét nem tudta a legelőn meglelni.» Gróf SZÉCHENYI B. : Keletázsiai útja. I. köt. d