Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

HARMADIK SZAKASZ A geologiai megfigyelések leírása és eredmé-nyei Lóczy Lajostól - ELSŐ RÉSZ. Geologiai megfigyelések Közép-Khina tengerparti részén, Kiang - szhi tartományban és a Hau-kiang alsó folyásán

3io Geologiai megfigyelések és eredmények. évi árvíz rakta le, Guppy szerint minden o'oi m.-nyi parttalaj 6 év alatt rakódott le és az egész partmagasság keletkezésére 5,400—8,160 év volt szükséges. Ugyancsak Guppy a Vu-zung folyónak a Jang-cze torkolatába való beömlésénél o"oo2 5—o'ooi 7 m. vastag iszaprétegeket figyelt meg. GuppY-nek köszönhetni azt a fontos megfigyelést is, hogy a tengerbe ömlő Jangcze-víz zavaros voltát és édes víznek inkább beillő tulajdonságát nem kelet felé, hanem déli irányban tartja meg legtovább. Vu-zung-tól keletre a tenger vize csakhamar megtisztul és 74 km.-re a folyó torkolatától ebben az irányban már nem iszapos többé; sűrűsége pedig roi8. Ellenben délfelé a hang-csou-i öbölben és a Csu-san szigetek körül még 185 km.-re is a folyó torkolatától a tenger vize nagyon zavaros és csak 1^005—ron sűrűségű. Kétségtelen bizonyíték e megfigyelés a mellett, hogy a folyó vize a partok mentén áramlik dél felé.

1 A Jang-cze-kiang deltája a fent leírt tünemények és folyamatok végtelen sorozatából keletkezett ; alakulásainak egyes phasisait a khinai évezredes történet is megvilágítja. A Jii-knng szerint a Kr. sz. előtti 24- vagy 22-ik században a Kiang folyó, miután a Po-yang tó alatti mocsarakon átfolyt, három ágban mint «Három Kiang» ömlött Jang-csou tartományban a tengerbe. A jii-kimg-mk azon sorait, melyekben a Kiang-ról és ennek torkolatairól van szó, nemcsak a khinai írók méltatták különös figyelemre, hanem olyan kiváló férfiak, mint L

egge

, Edkins és Richthofen szintén beható commentátió alá vették. L

egge kétségbe vonja a jii-knng nagy korát és a Csou dinastia korába helyezi a Jü emlékeit dicsőitő romantikus szöveg keletkezését.

2 Richthofen ellenben a természeti viszonyok szemléletéből kiindulva, a Jü-kung tartalmát élethű ecsetelésnek ismeri fel és Jü uralkodásával egykorú iratnak hiszi.3 O edkins-Sel4 a Jükung ide vonatkozó szavait azon khinai commentátorok szerint véli a legtöbb valószínűséggel értelmezhetni, a kik Vu-hu-hszien táján Ngan-huéi tartományban keresik a folyó hajdani kettéoszlását. Richthofen szerint a Jü korabeli «Három-Kiang»-ot a folyónak mai torkolata (Eszaki-Kiang) ; a Vu-hu-hszien-nél elágazó és a Tai-hu tavon keresztül a mai Vu-zung folyó torkolata felé folyó hajdani ág (Középső-Kiang), a harmadik vagyis a Déli-Kiangot pedig egy egészen különböző folyó, a Czien-tang-kiang képezte.5 Richthofen a Középső-Kiang kiágazását a Jang-cze-kiang-ból Vu-hu-hszien vagy Tai-ping-fu tájára helyezi, hol szerinte a jobbparti halomvidéket olyan alluviális völgyelés szeli át, mely egész a Tai-hu tóig ér. Szerinte ilyen összeköttetés a Jang-cze és a Tai-hu alluviumai közt Nankingtól is lehetséges.

6 A Nanking vidéki halmokban tett kirándulásaim tapasztalataiból és a khinai térképek hydrographiai hálózatának vizsgálatából kiindulva, Richthofen fentebbi vélekedését kétellyel idézem. A nankingi halmok legmagasabb kiemelkedései a Jang-cze mellékén emelkednek és a K-Ny-i irányban elnyúló gerinczek a folyóhoz közel csoportosulnak, úgy, hogy ezekről alacsony fekvésű hullámos dombvidék tájképe terül el a délnek tekintő vándor előtt. Mindazáltal e déli depressiót, mely egy tágas hosszvölgynek felel meg, a folyó1 Nature, Vol. XXVI. 38. lap. A folyó torkolattól kelet felé 40 t. mérföldnyire a tengervíz egészen megtisztul ; ellenben délfelé még 100 t. mérföldnyire is iszapos. 2 LEGGE, Chinese classics. Vol. III. Part. I. Prolegomena. 65—66. lap. 3 RICHTHOFEN, China. I. kötet. 291—300. lap. 4 EDKINS J. On the Ancient Mouths of the Yang-tsi-kiang. Journ. of the North Ch. Branch of the Roy. As. Society. Shanghai i860. Vol. II. 77—84. lap. EDKINS vélekedése RICHTHOFEN nézeteitől annyiban tér el, hogy ő a Három-Kiang-ot egy és ugyanazon folyónak, a mai Jang-cze-kiang-nak olyan ágaiul tekinti, melyek a Tai-hu-tól nyugatra oszlottak szét (79. és 81. lap); RICHTHOFEN ellenben csak két Kiang-ot vesz a Jang-cze hajdani torkolatainak. 5 China. I. kötet, 333—334. lap és a 4. tábla térképe. 6 China. I. kötet, 331. lap.