Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

Út Kulang szhien-ből Szu csoun keresztül Hami-ba. I97 Délnyugaton zöld erdők, pompás termékeny völgyek, jól mívelt síkságok, északnyugaton ellenben kő- és homoksivatagok, erdőiktől teljesen megfosztott, látszólag növényzet nélküli márga-magaslatok és gyéren virító vetések. Ott gazdag városok mindennemű mű- és iparkészítményeikkel, barátságos falvak, melyekben erőteljes szorgalmas népség honol; emitt szétmállott romok, elhanyagolt agyaggunyhók és közönyös lakók. Délen a közlekedési útak élénkek, hosszú öszvér-karavánok minden irányba szállítják portékájukat; fent északon ellenben az útak elhagyatottak. Különösen a Lancsou fu északnyugati oldalán lévő út majdnem kizárólag csak katonai gyakorlatokra szolgál, vagy hogy a keleti Turkesztánban állomásozó csapatokat pénzzel és élelmi szerekkel lássák el. Ha tehát 1879 és 1880-ban a Czunglijamen a Pekingből Szingan fu-n keresztül Lancsou fu-ba és Szu csou-ba vezető vasút építésének eszméjét komoly megfontolás tárgyává tette, úgy egyedül a Kuldsa-ügy hozta e látszólagos lehetetlenséget oly közel a valósításhoz, tehát csak az Oroszországgal kilátásban volt háború veszélye, s azon szükség, hogy a khinai hadsereg kiegészítéséről és élelmezhetőségéről gondoskodva legyen. Katonai szempontból tehát ezen út északi Khina és a szomszédos országrészek között a legfontosabb összeköttetés, amiért is a khinai kormány részéről nagy gondozásban részesül, mely nemcsak az útnak katonák által jókarban tartásában nyilvánul, hanem erődítéseknek a szükségesnél is nagyobb számban való létesítésében. Azon felül a nagy fal által, mely az útat mint párhuzamos védvonal külső Mongolország ellen fedi, az út legalább látszólag országút színét nyeri. Jóllehet a khinai fal nyugati részeiben többé-kevésbé beomlott, és koránt sem bír már előbbi védőművi jelentőségével, úgy mégsem lehet tagadni, hogy a semmitmondó agyaggát nyílt mezőn az északról a sivatagba csak kisebb csoportokban betörő ellenségnek mindenesetre megfontolásra méltó ellentállást volna képes gyakorolni, ha modern hadászati eszközökkel csak némileg is védelmeztetnék. A fal agyagból épült 3—4 méter magas és 1 méter vastag. 5—5 li távolságokban négyszögű 8—10 méter magas őrtornyok emelkednek ki a falból. Úgy a fal valamint a tornyok is lőrésekkel vannak ellátva. Néhány toronyban 2—5 katonából álló őrség állomásozik, mely optikai jelzésekre (fekete zászlókkal) van betanítva. Kulang szhien és Szu csou között a fal számos rést mutat, melyeket vagy az idő foga vagy a mohamedán lázadók ejtettek meg rajta. Szu csou és Ivia jü kvan között a lázadás alkalmával a gát majdnem teljesen szétromboltatott s csak az újabb időben építtetett fel újra agyagból. Magassága 5 méter, alsó szélessége 2 méter, felső szélessége i'3 méter. A fal Kia jü kvan megerősített kapujának közelében végződik, amennyiben délnyugat felé tér el s a déli határhegységhez csatlakozik. Báró Richthofen a Kia jü kvan melletti útszorosról azt mondja : «A khinaiak régen felismerték e szűk átjárat fontosságát, melytől mindig hatalmuk függött. Mert egyrészt megnyitotta számukra a bejárást Közép-Ázsiába, másrészt módot nyújtott a völgy két oldalán (Szula ho) lakó, s irántuk folyton ellenséges hangulatú néptörzseket egymástól elválasztani.» S tényleg Kia jü kvan a természettől alkotott hatalmas védbástyája a khinai birodalom északnyugati határának. A többszörös téglafal által ellentálló erőddé vált kapu nyugati oldalán a sziklarepedéses járhatlan Po szan 3000 méter magasságig emelkedik, délen pedig egy 2000 méter magas sziklás haránthegység oly formán csatlakozik a falhoz, hogy ezáltal a kapu mint olyan eminens fontosságot nyer, mert minden csapatnak a környék járhatlansága következtében az 1706 méter magas Kia jü kvan szoroson kénytelen átmenni. Egy második Kia jü kvan a fal nyugati végén, mint olyan több térképen elő van tüntetve, nem létezik. Fordítsuk figyelmünket ismét az útra. Ez Kulang szhien-től Liang csou, Kan csou és Kau tya szhien városokon keresztül egészen Szu kou je faluig délkeletről északnyugat