Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Nyolczadik fejezet. A Han-hai vagy Köpi cs Samo mélyedések déli széle. A 94.és 104. keleti hosszúsági fok között

19 2 A Han hai vagy Kopi és Samo mélyedések déli széle. De a Hoj jen szan déli lába közel összeesik a Nan szan hegylábának főirányával, s a Hoj jen szan hegyláncza mintegy elzárja a közte és a Nan szan között tátongó nyílást. A Hoj jen szan a Nan szan-nal a talajnak egy felduzzadása által függ össze. Ez ioi° keleti hosszúságban és 38° északi szélesség alatt a határhegység lábához csatlakozik, s mint átlag 45 kilométer széles hullám, 2350 méter absolut magasságban észak felé nyúlik a Hoj jen szan-ig, s e hegységen túl még jóval tovább. Merőlegesen erre az irányra épülnek csak fel a számtalan, mintegy 35 kilométer hosszú egyenközü lánczok, melyek a Nan szan-tól egészen a Sjako je-i út-átjáratig 3800—3900 méternyi absolut magasságaikból mint amphitheatrális falak esnek le, és az út-átjárattól északon hosszkiterjedésükben elannyira nyernek, hogy a Hoj jen szan 1000 méternyi átlagos relativ magasság mellett 140 kilométer hosszúsággal bír. A Hoj je szan északi oldalán levő egyenközü lánczok, a mennyire ez áttekinthető volt, absolut és relativ magasságban csökkennek. Hasonló módon vesztik el a nyugaton csatlakozó párhuzamos hegylánczok is, melyek Khe ho jobbpartján végződnek, tagolásuk nagyszerűségét. Mindeme magaslatok különösen terméketlen jellegűek, s csakis a nyugati oldalon tüntetnek fel némi, de felette gyér növényzetet. A puszta, szétmállott őskőzet majd mindenütt kilátszik, épen úgy a szögletes gerinczen, mint az éles szögletek és szük szorosok által jellemzett lejtőn. A rövid, víznélküli völgyek szűk, görgeteggel ellepett nyílású meredek hasadékok, s csak ritkán nyernek márgalerakodások által lágyabb formákat. A Hoj jen szan déli lába nagyobb termékenység által tűnik ki. A völgynyílások előtt kis legyezőalakú vízközök terjednek ki, s ezek között hosszúra nyúlt lapos agyaghullámok, melyeket a letelepedett khinaiak gondosan mívelnek s mesterségesen öntöznek. A mélyedés többi része a párhuzamos hegyvonalok és a sivatag déli határhegysége között felváltva kőgörgetegből és pusztaságokból áll. Említettem előbb, hogy a sziklás reteszek a Khe ho jobbpartján végüket érik. E folyó balpartján Fu je je falunál már a futóhomok lép fel, s a folyó és a Nan szan lába között egészen Saon ping je déllőjéig homokbuczkákat képez, melyek néha 50 méter magasságot is elérnek. A Khe ho és az Oil hung ho között, csak kis Samo- vagy Kopi-részletek által félbeszakítva, egy nagy fűfedte puszta terjed ki a Nan szan lábától észak felé, mely oázjellegét úgy látszik csakis a két folyó összefolyásánál veszti el. E sivatag humusz takarója ugyan vékony, de mindamellett (Szu csou-nál) igen termékeny. Rejtélyes marad tehát, hogy miért mívelik a sivatag keleti részét, a Khe ho és Szing szuj ho között csakis a helységek közelében, míg az egyébbként parlagon hever; mert hiszen szükséges vízben sem volna hiány. Szu csou nyugati oldalán a talaj ismét felemelkedik mint vízválaszték a Khe ho és Szula ho pusztai folyók között. Az utóbbi árterében fekszik Csa tyen khaj oáz egy kiterjedett kavicssivatag közepette ama katlanban, mely délen a Nan szan-ból kiágazó sziklaretesz által, keleten a Po szan falai által, északon a Palin szan által, nyugaton pedig egy összevissza elágazó sziklaváz által van határolva, mely utóbbinak párhuzamos erei keletről nyugat felé terjednek. A katlan összes határhegysége élesszélű és meredek, szétmállott és repedezett formák által, valamint teljes növényzet-hiánya által tűnik ki. A Po szan legnagyobb, 3000 méternyi absolut magasságát rövid hosszgerinczének egyik csipkéjében éri el. E csipkékből ágazik szét a hegység észak felé több keskeny hegyhátban. A Palin szan mint keskeny, érdes sziklagerincz észak felé nyúlik, s néhány sokszorosan elágazó vonalat küld nyugat felé. Ezen hegység legmagasabb csúcsa 2200 méter tengerszíni magasságig, és 500 méterrel a Csa tyen khaj tó fölé emelkedik. A tó nyugati oldalán felemelkedő csillagszerűen tagolt sziklareteszek legmagasabb