Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

Útvonal Szining fu-ból Tatung-ba és az Altin s Csobszon nevü buddhista-kolostorokhoz. jjg Szining fu a Sziningi kerület Tao tai-áuak székhelye. Azonkívül itt székel kerületének határán a khinai függőségben lévő Kuku nor kormányzója is. útvonal szining fu-ból tatung-ba és az altin s csobszon nevű buddhistakolostorokhoz. Szining fu-tól északon egy, a Mej szan-ból jövő nagyobb Pej csuen ho nevű mellékfolyó ömlik a Szining ho-ba. Ennek völgyében, melynek szélessége az alsó részben y

2—i kilométer, taliga-üt vezet Tatung szhien kis városkába. Az út jó, a jobb folyópart természetes márga talaján halad, és egy fiatal nyárfa-sor által kísértetik. Számos kisebb helységek mellett vezet el, melyek khinai lakossága az északi hegyoldalon földmívelést s egyébbként kevés állattenyésztést is űz. Szeng csuen falunál a völgy összeszorúl s az út a helység fölött egy jobboldali begyborda kis nyergére visz. A magaslaton egy fal húzódik nyugatról a völgy felé ; az út egy kapun keresztül lépi át e falat, mely kapu éjjel az őrség részéről elzáratik. A völgybe való leszállás alkalmával távolban már Tatung szhien város falait láthatni. A Szeng csuen melletti völgyszorulat fölött az északkeletről jövő Altin gol vagy Samung ho épen csak egy szorosból tör elő. Az északkelet felé mindinkább kiszélesedő, mocsáros kis samung-völgyben azután rosz út vezet egyenesen fel Altin kolostorig. A Tatung szhien-be vezető kocsiút azonban a fővölgyben marad, mely ismét szélesebb lesz és Tatung szhien-nél közel i kilométernyi átmérőt nyer. A folyó itt nevét változtatja s Bulug gol vagy Haling ho néven ismeretes. Tatung szhien, jelentéktelen, elsánczolt városka, a folyó jobbpartián fekszik. Körülbelül 100 év előtt alapíttatott, miután eredeti fekvését a Tatung ho mellett többé fentartani nem lehetett. O-Tatung szhien most már csak rom a Tatung ho balpartján, és 40 emberből álló őrség által van lefoglalva. Tatung szhien városka fölött a Haling ho szűk szorosban folyik. Az út Tatung szhien-ből Altin kolostorig körülbelül 10 kilométer délkeleti távolságban a várostól ágazik el a völgyi útról, és élesen bevágott mély út gyanánt a Mej szan egyik lapos hegyágán keresztül egyenest kelet felé vezet, hogy a Samung ho völgyét érje el, melyben végre néhány Li-ben felfelé haladva czélját találja. Altin kolostor a széles és mocsáros völgy jobboldalán fekszik és 500 lépésnyi oldalhosszúságú agyagfallal van körülvéve. Az egyetlen bejárás a folyó felől van a déli falhomlokzatban. A völgy baloldalán egy szép, a kolostorhoz tartozó fenyő-erdő van. A kolostor belseje több templomot (ezek 1873-ban a mohamedán dungan-ok részéről nagyobbára elpusztíttattak, de most ismét helyreállíttatnak) s a lama-k lakásait foglalja magában. A kolostorban lakó lama-k (sokan kívül laknak és földmívelésből, marhatenyésztésből meg koldulásból élnek) száma a 700-at nem fogja meghaladni. A kolostor főnöke Kntnchta, azaz élő Buddha. A kolostor a sárga felekezethez tartozik s a lassza-i Dalai lama-nak van alárendelve. Igen háladatos Altin-ból az északi Mej szan-ba kirándulni. Az erre fordított időt (1 nap) és fáradságot gazdagon megfizeti a Kham csuk 4100 méter magas csúcsról nyíló pompás kilátás. Az Altin gol völgyében felfelé mászva 10 kilométer hosszú menet után a Przewalsky ezredes által 1872-ben követett útat keresztezzük. Ezután fárasztó, körülbelül két órai emelkedés következik, mielőtt a csúcsot elérnénk. A magaslaton egy kő-obo emeltetett. Innen északon a Tatung ho széles és legelőkben dús völgyét látni, s szorosan betartott északnyugati irányát a legnagyobb távolba lehet követni. A túloldali északi hegyek alacsonyabbak álláspontunknál, s nagy távolban a Tatung ho baloldalán mégis néhány havast pillantottunk meg (juliusban). Körülbelül Liang csou déllőjében feküd-