Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig

Útvonal Lan csou fu-ból Szining fu-ba. 177 jobbpartján marad, de nem sokára elhagyja a folyót, a mennyiben a nyugati völgy kíséret meredek lejtőjén felkígyózik s a legközelebbi völgybe nyugat felé tér el, melynek szük, köves és nem müveit talpa képezi a kocsiútat. Keserves 16—17 kilométer hosszú út után e völgyben elérjük Ping kou je kis falucskát. Igen meredek hegyek közé rekesztett völgykatlanban fekszik. E helység déli oldalán azután egy óráig tartó komoly és terhes emelkedés kezdődik, egészen fel a Ping kou ling szorosig, mely 234 méterrel fekszik Ping kou je fölött. A nyereg magassága szép áttekintést nyújt kelet és dél felé. Keleten legelsőbb is a Tatung ho-nak hatalmas sziklák által összeszorított zord szorosát, délen pedig e folyam kiszélesedő völgyét látjuk, jobbról is, balról is tarkán hányavetett hegyi tájaival. Délen a Khaji szan éles hátvonala emelkedik fel a Tatung és a Hoang folyók között. 100 Li távolban a Hoang ho barázdája tisztán megkülömböztethető, s azon túl mérhetlen távolba követhetjük még a feltornyosuló sziklás völgykíséretet. Az út a Ping kou ling legmagasabb pontjából körülbelül 4 kilométert halad egy csekély esésű széles hegyág hátvonalán egy magányos templomig. Itt délnyugat felé fordúl és nyomorúk mély úttá lesz, mely nagy meredekséggel vezet le Lao ja je felé a Szining ho völgyébe. Lovas út Lan csou fu-ból Lao ja jc-be. Lan csou fu-tól egészen Khiazl kou faluig (a Tatung ho torkolatánál fekszik) a Hoang ho mindkét partján lovas útat találunk. A balparti azonban kevéssé használtatik és rossz minőségű. A jobbparti út ellenben jó karban van és Szin cseng-ig odavaló kocsikkal is járható. A város nyugati kapujánál ez út a Hoang jü ho-t jó fahídon lépi át, és erre keresztül metszi egyenes irányban Lan csou fu termékeny és sürün népes síkságát. Miután a meredeken leereszkedő déli hegységekből előtörő folyók csak kevés vizet hoznak, a földek öntözése majdnem kizárólag csatornák által eszközöltetik, melyek a Hoang ho-ból vezettettek ide. Az út e vízereket kő- vagy fa vízereszeken lépi át. Szin cseng, nagyobb, jó módú falunál az útnak hasznavehetősége kocsik számára teljesen megszűnik. Tovább nyugat felé igen keskeny lesz, s olykor-olykor az előre nyomuló sziklás völgykíséret által egészen a partok széléig tereltetik. A néhány kunyhóból álló Khiazl kou tanyánál a Hoang ho-t kompon kell átlépni. Egy körülbelül 30 hord-állatból álló karavánnak e czélra 1

1 /

2 — 2 óra kívántatik. A folyó balpartján az út a hord-állatokra nézve felette veszedelmes csatornában vezet a 20 méter magas és meredeken leeső, sziklás parton Végig le a völgybe. Csakis a Tatung ho baloldalán jó és széles (2—4 méter) az út. A számos helység, melyek mellett elvezet, barátságosan fekvő falvak több száz lakossal, melyeknek a földmüvelésre fordított gondossága és serény szorgalma gazdagon gyümölcsözik. 12 kilométerrel Khe dszui cza fölött az út elhagyja a völgyet és egy széles magaslatra lép, mely helyenként hatalmas sziklacsoportokban esik le a Tatung ho felé és melynek lapos lejtője körülbelül 2y

2 kilométer távolságig a begy lábától szépen műveltetik. 12 kilométerben Szanta-tól kelet felé az út a magaslatról ismét leszáll a völgybe s a Tatung ho hídjáig a magaslat lábánál fut, mely ott, hol lassanként elenyésző ereszkedője megszűnik, a Tatung ho nagy vízközi lerakódásához csatlakozik. A Tatung ho átlépése után az út Szanta, nagy khinai falu mellett vezet el s a Szining ho termékeny, háromszögű völgykiszélesülésének északi szélen végig megy nyugat felé azon hegyes szögletig, a hol a Lao ja je szorosa nyílik meg. A lágy márgaalakokat lassanként vad sziklák nyomják el. Két órán keresztül az út hegynek völgynek menve szorul át a sziklák élei és hasadékai között. Csekély szélességét még a kiugró és kifüggő sziklák is csorbítják, úgy hogy a hordáilatok megrakása az út e részében különös gondot igényel. Közvetlenül Lao ja je alatt az út kilép a szorosból s a kocsi úttal egyesül. Gróf SZÉCHENYI B.: Keletázsiai útja. 12