Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1
MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Hatodik fejezet A Hoang-ho felső folyása, forrásaitól egészen Lan-csou-fu-ig
HATODIK FEJEZET. A HOANG HO FELSŐ FOLYÁSA, FORRÁSAITÓL EGÉSZEN LAN CSOU FU-IG. A Szining fu-ból Lassza-ba vezető egyenes úton, 17 napi menet után egy magasan fekvő, lapos, sivatag-jelleggel bíró medenczéhez jutunk, melyet a khinaiak a sok apróbbnagyobb tó miatt, melyek itt közel egymáshoz csoportosulnak, Szing szuj khaj (Csillagtavak)nak neveztek el, míg a mongolok Odontala-nak hívják. A két legnagyobb tó neve: Dzsaring nor és Oring nor. A csillagtavak megközelítőleg 97 0—98° keleti hosszúság és 34 0—35 0 északi szélesség között feküsznek. A khinai geográfusok a Hoang ho forrásait a Bajan kara ula-hegység lassan emelkedő lejtőibe helyezik, mely hegység a Szing szuj khaj medenczéjét északkelet felől határolja. Továbbá még azt állítják,* hogy a Hoang ho a tavak alatt eltűnik, s mint hatalmas folyam egy szikla szorosból csak ismét ott tör elő, ahol dél felé veszi irányát, hogy a hatalmas Czi si szánt először délről, azután keletről, s végre észak-nyugatról fogja körül. Körülbelül ioo° 20' keleti hosszúság és 35 0 10' északi szélesség alatt a folyam észak-kelet felé tér el, s azután további 80 kilométer után észak felé. ioi° keleti hosszúság és 36° északi szélesség alatt ** a Hoang I10 kelet felé irányzott ívet ír meg, s ily irányban folyik egészen 30 kilométerrel Lan csou fu alá, hol a nagy térdhajlást végzi észak felé. 60 kilométerrel Quetae fölött és 10 kilométerrel ugyan e hely alatt a folyam néhány kis szigetet képez, Szin cseng és Lan csou fu között pedig több ágra oszlik. A Hoang ho hossza keletkezési helyétől Lan csou fu-ig, Szing szuj khaj bizonytalan helyzeténél fogva, csak megközelítőleg tehető 1600 kilométerre. A Hoang ho partjainak minőségére, esésére, szélességére, mélységére stb. nézve a forrásoktól egészen 230 kilométerre Quetae fölött biztos adat hiányzik. Quetae-nél a partok a folyam baloldalán 25 — 30 méterrel, a jobboldalon azonban csak 13 méterrel emelkednek meredek falakkal az augusztus havi vízállás fölé. Normális vízállásnál a partok 4 - 6 méterrel magasabbak. A Tatung ho befolyása alatt (Khiazl kou falunál) a Hoang I10 meredek sziklás partokkal bír, melyek a baloldalon 20—22 méter magasságot érnek el, míg a jobboldalon valamivel alacsonyabbak. A partok messze Lan csou fu alatt is még sziklásak. Magasságuk Szin cseng-nél csak 10—12 méter (az augusztusi legnagyobb vízállás fölött); Lan csou fu-nál 10 méter és Dan kvan pu alatt 25 méter (a február havi alacsonyabb vízállás fölött). A Hoang ho esése Quetae és Lan csou fu között = 1 : 400 nem egyenletes, hullámos zuhatagok csendes részletekkel váltakoznak. Zuhatag van : Quetae fölött (közel a városhoz); * Báró RICHTHOFEN, China I. pag. 270. ** PRZEWALSKI szerint a balparton fekvő Gomi falunál. Globus XXXVIII. pag. 310.
