Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

MÁSODIK SZAKASZ Kreitner Gusztáv: Földrajz - TOPOGRAPHIA - Ötödik fejezet Az út Szingan-fu-ból Lan-csou-fu-ig

Út Szing nying csou-ból Lan csou fu-ba. 1 51 Ennek folytán e vidék járhatósága igen meg van nehezítve, s az utas a kevés gyalog- és kocsiútra van utalva. A Cse da ling hegységen hasonlóképen nem látni fát; legelőt is csak az északi lejtőkön találunk, a többi rész úgyszólván semmi növényzetet sem mutat. A Cse da ling szoros magaslatán egy jelentéktelen falu van. Az út ezen keresztül vezet, s azután egy gyengén eső kiágazás keskeny hátán egészen egy agyag erődig visz, s innen a nyugati lejtőn, melynek meredekségét két lépcső enyhíti, lefelé megy a Lia sizeh ho bal partján fekvő Kan czao tyen nagyobb faluba. Nevezett folyó 70 kilométer hosszú folyása északi irányt követ. Partjai csak Kan czao tyen-nél lépnek ki határozottabban, s 3—5 méter magasak. Czing tya je közelében 6—10 méter magasságot érnek el. A Hoang ho-ba való beömlés előtt a Lia sizeh ho partjai ismét alacsonyabbak lesznek. A folyónak partjai által határolt szélessége Kan czao tyen-nél csak 6—10, Sako jén-nél legfeljebb 11, s a Hoang ho előtt 18 lépés. A folyó mélysége 1879. február és augusztus hónapokban igen csekély volt, s azt mindenütt át lehetett gázolni. A meder fenekét görgeteg s homok képezi. A Lia sizeh ho felső folyásában Kan czao tyen faluig szűk völgyben folyik. Itt a baloldali hegyek egyszerre hátrálnak s a völgy 1000 lépésnyi szélességet nyer. Sako jen fölött a völgy 3000 lépés széles lesz, míg Czing tya je-nél ismét 2000 lépésig keskenyedik. A tulajdonképeni völgy-síkság a folyó baloldalán terül el, s két síkból áll 20 — 25 méter magas, közbeeső lépcsővel. A Hoang ho-ba való betorkolás előtt a völgy 2000 lépés hosszúságban keskeny szorossá válik. A völgysík, valamint a kétoldalt leereszkedő lejtők (gyakran lejtfokozva) különös gonddal vannak művelve. A mezőgazdaság buza, kása, borsó, fekete lencse, édes és amerikai burgonya- és répatermesztéssel foglalkozik. Gyümölcskertet, és pedig körte-, dió- és czu-czefákat,* csak a helységek körfoglalatában találunk ; mely utóbbiak teljesen rombolt állapotban vannak s azért csak gyéren lakottak is. A helységek közelében, és sokszor az útak szélein is, a talajban sok hengeralakú lyukat találni, melyeknek átmérője 5—8 méter, mélysége pedig egészen a talajvíz színéig ér. Valószínűleg régi kutak. Kan czao tyen-ből a völgyben lefelé 5—7 lépés széles szekérút vezet, a hajtópálya egyenetlen és göröncsös ; fentartására és javítgatására kevés, vagy épenséggel semmi gondot sem fordítanak. Az út Kan czao tyen-ből Czing szuj je-ig a balparton marad. E falutól néhány Li északnyugati távolságban egy mélyen bevágott zátonyon keresztül egy a jobbparton álló megerősített kaszárnyához vezet, de csak, hogy rögtön megint a balpartra lépjen át, melyen egészen Sako jen faluig meg is marad. Sako jen-tői északon ismét mint kavicsos zátony átmegy a folyón, a balparton eljut Czing tya je-be, és 7 kilométerrel tovább a völgynek, a Hoang ho előtti szűk szorulatához. A míg a szekérút a folyó köves medrében változó iránynyal egészen a Hoang ho-ig megy, addig e helyen észak felé egy igen jó lovasút ágazik el, mely a retesz módjára előre nyúló keleti völgykíséret alacsony nyergén s azután a Hoang ho völgyébe vezet, hol a szekérúttal ismét egybeolvad. Lancsou fu-ig innen már csak 14 kilométer van. Az út jobb minősége már a főváros közelségére mutat. S habár az út szélessége nem is növekedik azonnal, de a hajtópálya, jóllehet nem kavicsolt, kitűnő állapotban van. Az út egészen egy, 3 kilométer távolban lévő faluig a Hoang ho jobbparti keskeny völgy síkján vezet nyugati irányban ; itt a durva völgykíséret közvetlenül a folyóig nyomul előre, s az út kénytelen megke* A ezu-eze fa az almafa nagyságát éri el, gyümölcse nagyság, alak és színre nézve hasonlít a paradicsomalmához, melynek tökforma magja, s édes, a fügéhez hasonló íze van.