Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 1. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/1

ELSŐ SZAKASZ Bevezetés gróf Széchenyi Bélától

Bevezetés. XXXIII E Dziddában töltött kilencz napot arra használtam fel, hogy Dr. A. BUEZ franczia consul * közreműködése folytán, ki egyúttal az osztrák-magyar érdekeket is képviseli, engedélyt nyerjek az akkoriban Mekkában tartózkodó sheriftöl a Dziddától éjszaki irányban fekvő hegységek felkeresésére, melyeknek sziklakövein, mint hírlett, különös feliratok vannak bevésve. Az engedelem megadása hosszú időt vett igénybe, mert úgy mondák, veszedelmes az, kivált európaira nézve, a folyvást garázdálkodó beduinok miatt. Mindenből kitűnt, hogy nem szeretik, ha gaur tiporja a próféta szent földét, nem akarják megismertetni kopár hónukat. Míg a várva várt engedély megérkezett, addig BÁLINT a hajón levő malayok nyelvét jegyezgeté és nagyjában el is sajátítá. KREITNER instrumentumaival dolgozott, LÜCZY a hegylánczolatok profiljeit rajzolá, én a koponyamérővel rövidítém időmet. Egy korái-szigetet néztünk meg. Gyűjtöttünk korált, csigát, rákhéjat, pókot, infusoriákat és halásztunk. Megtekintettük Éva sírját, a vízreservoirokat — gödrök, melyekben ronda italú esővíz gyülemlik, — a város déli részén levő tanyákat, hol leginkább szerencsenek laknak rőzsesátrakban. Növényzet, néhány pálmafán, tamariszkuson és egy Maciurához hasonló tövises levelű bokron kívül, melyet az arabok «sók»-nak neveznek, egyéb semmi. A Mekkából lassan érkező karavánok, melyek nagy esők ** következtében fenakadtak, élénkíteni kezdik Dzidda városa bazárjait. Jár, kel a tarka-barka csőcselék — a földgömbnek majdnem minden részéből gyűlt oda — imitt-amott egy-egy nemesebb alak is emelkedik ki közüle. A vallás az a hatalmas rugó, mely annyi különváló fajokat e helyen egyesít. De azért egymást nem szeretik. semmibevétele az európai utazó közönségnek. Más társulatok ilyent nem tesznek és csakis arra a czélra fordítanak egy hajót, mely Dziddába viszi és onnan ismét hazaszállítja az izlam hiveit. Az ily hajókon szemfájás, himlő, kolera és egyéb betegségek garázdálkodnak Dziddából való elindulásunk előtt kiütött volt Mekkában a kolera és e betegséget a zarándokok a hajóra hozták és míg Bombayt elértük, 24 halottat bocsátánk a tenger mélyébe. Ilyen eljárással a társulat magának nem fog proselytákat szerezni. Az egész organisatio hibás, régi lejárt időből való ; így a szénre s az élelemre nézve is, melyek megkímélése a kapitányoknak és a főgépésznek javára tudatik be. Nincsen elegendő orvosság a hajón és semminemű sebészeti eszköz stb. — E sorok nem ellenszenvből irvák, hanem csak azért, hogy feltárva a hiányokat és visszaéléseket, alkalom adassék a társulatnak azoknak végleges megszüntetésére, mi csak érdekében állhat. Míg a kezelés ilyen marad, nem bír alappal az a vádja, hogy közönségünk hazafiatlan a vállalat iránt és rendesen angol vagy franczia hajón jár, a mi természetes, mert azok haladása sokkal sebesebb, megtartják a megérkezési időt, több comforttal vannak ellátva és visszaélések a publicum kárára nem történnek. — Igazságos akarván lenni, meg kell jegyeznem, hogy a Lloyd-társulat hajói, ha bár lassúk, de jók, az étkezés, ital, szolgálat meglehetős, a vezénylet pontos, óvatos, a legénység kitűnő. — Kívánatos volna, hogy ezen «Vorwärts» mottóval ellátott társulat nem rég kinevezett igazgatója, B

RUCK báró, kit jeles embernek mondanak, egy új aera alapítójává lenne. * Dr. A. BUEZ, hajdan orvos a franczia seregben, egy érdekes kis brochuret írt, melylyel nekem sziveskedett. «Mission au Hedjaz, contributions ä 1' histoire du Cholera». ** Kevéssel Dziddába érkeztem után villámlás és dörgés között, megeredt a csak e szélességben ismert tropikus eső ; úgy özönlött mintha sajtárból öntötték volna. Nem lehetett negyven lépésnél tovább látni és a hajók csak úgy nyögtek a víz súlya alatt. A partokról lemosott föld félmérföldnyire beiszapolta a kék tenger tiszta hullámait. Ez így tartott két óráig. Először értettem meg éltemben a szójárást: «megnyíltak az egek csatornái»