Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

HARMADIK FEJEZET

58 hogy abból, mit ön felel, jövőre tanuljak. S ezért kérem, mondja meg ön nekem : miként akar az elviendő lovakon túladni? nem fogja-e X-et felszólítani, hogy a tőle vásárlott lovakat fogadná vissza ? — Igen örvendek, hogy e kérdésével alkalmat nyújt arra, hogy tapasztalásim nyomán adhassak önnek oly felvilágosításokat, oly tanácsokat, melyek, remélem, csak hasznára fognak válhatni. Vannak tények, vannak elvek, miknek igaz voltán senkisem kételkedik, és mégis azoknak elfogadása- vagy inkább keresztülvitelétől az emberek nagyobb része visszaborzad. Ilyen azon eset, melyben ön találja magát e perczben. Húsz közül tizenkilencz lesz, kik midőn valamitől menekülni akarnak, nem ugy fognak tenni, a mint ön helyesen cselekszik, t. i., hogy iparkodnának mihamarább megszabadulni attól, mi nekiek alkalmatlan, hanem kiindulva hibás nézetből, vissza fognak ijedni oly tettől, mely nekiek áldozatként tiinik fel, s ezáltal maguknak még egyszer annyi költséget okoznak. Ez mind a lovak, mind bármi egyéb általunk vásárlott tárgyak irányában áll. Ha egy tárgyat 50 százalékkal túlfizetünk, az nem éri meg a vételi árt, hanem 50 százalékkal kevesebbet. Már ha eladván, ugyanazon tárgyért 50 százalékkal kevesebbet kapunk, azt odaadván nem áldozunk semmit sem, hanem a veszteséggel^fizetjük s adjuk meg tudatlanságunk árát. Visszatérve most a lovakra, midőn egy lónak ára akár kora, akár szerencsétlenség vagy bármi egyéb oknál fogva alább száll, nem mondhatjuk, hogy valódi értéke egyéb, mint azon összeg, melyet érette, eladván azt, a legjobb körülmények köztt kapunk, s igy tehát azok-