Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

HARMADIK FEJEZET

48 de magyarázza meg, kérem, mit értett azzal, hogy lábai magas járást kivéve mindenre alkalmasak ? Ezt azonnal megmagyarázom, előre bocsátva , miszerint a magas járás és jó mozgás között nagy a különbség; magas, czifra mozgásnak nevezzük azt, mit ön lovagdai, katona-és városi hámoslóban találand; ezeknek lábaik is csupán annyiban jók, hogy nem szabad elbukniok, de azok alkotása nem olyan, a minőtől sebességet követelhetünk, ezek rendesen kisebb térdüek, térd alatt keskenyebbek és hosszú lábszárunk levén. Minél rövidebb a láb térd fölött, annál magasabban emelkedik az mozgás közben a földtől s következőleg a lónak járása annál magasabb és czifrább. Sebes ló nem járhat magasan s azért — ezt átalános szabályul állítom fel : nem is szabad, hogy az oly lónak , melytől sebességet követelünk , térden alul hosszú legyen lába. Ezért a mint oly lóban, melynél a magas és czifra járás kívántatik, keresem a hosszú lábszárakat is: épen annyira elvetendönek tartom azokat oly lóban, melyet vadászatra vagy más hasonló használatra akarnék venni. Nagyon sajnálom , hogy őszintén beszélve, többi lovairól nem mondhatom azt, mit Jerry lováról. A szürke, mely utána jő , hasonlít azon pej lolioz , melyen önt a w i n d s o o r i parkban láttam, csakhogy lábai valamivel jobbak; de a ló igen sok pajkosságot mutat arra , semhogy jó vadászló lehessen , s mindig hiányzani fog róla a katonai kantár és nyereg, ezek nélkül a ló üresnek látszván. — Katonatiszttől vettem. — Mindjárt gondoltam. Ha ön ezt egy fiatal hadnagytól vette, ugy meglehet, hogy az a lovat, mivel pénzre volt szüksége , vagy mert nem tudta megbecsülni, vagy mert igen sok lova van, adta el; ha pedig olyantól vette, ki már régóta