Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

MÁSODIK FEJEZET

80 ezt választani és addig mig conditioba hozhatom, az első futás után csendesen haza lovagolni, mint egy, az igen sok munka által lehangolt állatot, melyet azonnal a legsebesebb futás végéig birnék hajtani. Oly istálókban, melyek rendesen kezeltetnek, csak ritkán adja ez magát elé, s bizonyos az is, hogy azon istálókban, hol valamely ló igen sok előképzést kap, nagyobb számmal vannak azok, melyek vagy épen elegendőt, vagy pedig a szükségesnél kevesebbet nyernek. A munka s gyakorlat szókkal nem azon munkát akarom kifejezni, melyet saját mulatságunkra tétetünk lovainkkal, hanem azon rendes munkát, mely szükséges arra , hogy lovaink rendes conditioba jöjenek; sőt nagy hibát követne el az, ki hallván, hogy egy bizonyos gentleman lovaira igen kevés munka rovatik, azért hogy maga e hibába ne essék, tudván, miszerint azok hetenkint csak egyszer vadásznak s a vadászatot az általam emiitett munkának tartván, kétszer akarna hetenkint saját lovain vadászni. Ez az ellenkező bünt követné el, s hacsak nem találna lassú nyulkopók után lovagolni, túlzott munkát fogna lovaival tétetni. Atalános hiba , mit lótulajdonosoknál találunk , az , miszerint midőn lovaikra szükségök van, akkor túlságost követelnek tőlük, de arra nem ügyelnek, hogy használaton kiviil is dolgozzanak. Azon munka, azon előképzés, melyről beszélünk t. i. az erős mozgás emeli a ló tehetségét, erősíti izmait s csontjait, tisztítja tüdejét, könnyíti lélekzetét, s szóval jó conditioba helyezi azt. így hat a czélszerü exercise (= gyakorlat) a hunterre, mig ellenben egy napi vadászat a ló lelki és testi erejének ideiglenes fáradságát s lehangoltságát okozza. Ezt elismerve világos, mennyi különbség leend erő és