Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

ÖTÖDIK FEJEZET

103 * — Minekutána már lovainknak egy kis élőmunkát adtunk volna a holnapi vadászatra , ugy hiszem haza lovagolhatnánk s reggelizhetnénk , mit mond hozzá , barátom ? csak kissé át a különböző vadászatokat : a szarvas elraegyen , utána a kopók , s ha elvesztik ezek a nyomot, az állat oly nagy, hogy azt minden a mezőn dolgozó ember meglátván , de sőt a lovasok egy mértföldre is megpillantván , könnyű a falkát feléje s nyomára vezetni. A róka igaz hogy sebes és ravasz , de először minden fordulatot szegletben tevén , a futása egyenesnek mondható , ugy hogy ha a pillanatnyi check után nyomra akad a falka , újból egy darabig minden baj nélkül hajt, de azonkívül is seen t-je erősebb a nyúlénál és minél tovább ment annál jobb lesz ; hozzájárul még az is , hogy nagysága s színe által könnyebb azt szemmel kivenni mint a nyulat. Most tekintsük a nyulat, ez legjobb futása közben csak el-elugnk vonaláról , de futása sem tökéletesen egyenes , ugy, hogy ha a scent nem jó vagy pedig a kopók nem finom szaglásuak , igen könnyen bekövetkezik egy check, — mit Ilieover ur is elismer , mint ezt az olvasó a jövő fejezetben látandja , nagy figyelmet ajánlván öa huntsma n-nek. Csodákat mesélnek sokana róka ravaszságáról ; de hát azért mert az par excellence ravasz : nem lehet-e a nyúl is az vagy még olyanabb. Ezt tanúsítja maga a futás módja , ezt bizonyítja az , hogy minden legkisebb menedékhelyet felhasznál, de kétségteleníti a tapasztalás is , mely erre vonatkozólag , valóban bámulandó példákat mutathat elő. Egy eset, melynek magam voltam szemtanuja, töhb másokon kivül világos bizonyságául szolgálhat állításomnak. A nyúl igen meg volt már hajtva , s ingadozó meredt futása elárulták , hogy már sokáig nem birandja sorsát elkerülni. A nyúlat láttuk már valamennyien, a falka mindinkább közeledett hozzá és a vadászok már nagyon örvendettek a futás végének , mely igen huzamos , és a föld minősége miatt a lovakra szerfölött fárasztó is volt , — midőn csak egyszerre megbukva eltűnik a vad. A falka közeledvén a hely felé, egyszerre csak felpattan a nyúl ós igen nagy sebességgel elnyargal, utána a falka nagyobb része , inkább agár mint kopó gyanánt hajtva azt. Ez egy uj , pihent nyúl volt, mely mellett a fáradt hajtott vad talán s valószínűleg oly combinatióval lapult meg, hogy a mig felugró pihent nyúl a feléje rohanó falkának figyelmét magára vonván , azt a lovasokkal együtt magával viendi, ő az üldözőktől szabadulván életét fogja megmenteni. Szándoka s kívánsága majdnem teljesedett, de szerencsétlenségére , a vigyázó^ e csel el nem csá-