Szalbek György: Vadászok könyve / Hieover után. Pest, Számvald, 1854. / Sz.Zs. 1436

ÖTÖDIK FEJEZET

100 engedni, s a h a r r i e r-ekkel ugyszólva elhitetni, miszerint ezek akadtak keresés folytán a vadra és nem a vadászok. Egyszerű oka ennek az, hogy a kopók ha csak egynéhányszor vezettetnének ugy a vad-a, a mint azt a rókakopókkal szoktuk térni, ezt vr^nák s kívánnák meg mindig, felhagyván egészen a kereséssel, mi által is engedetlenek s nyugtalanok levén , mint h a r r i e r-ek haszonvehetlenekké válnának. Azonban most már közelednek a nyúl fekhelyéhez; — nézze ön miként rohannak annak: hallja az ordítást? már nyomon v?inak. Yoi there Bluecap, hoik together, hoik. Hel'ja, mily gyönyörű zene ? s nézze csak hogy mennek egy csomóban! — Merre lovagol ön ? nem látja-e merre megy a falka ? — Sohase féljen! a nyul azon ültetvények felé tart ott a dombon , s mig azon keresztül hajtják , ügetve is oda érünk; ez megint egy a nyulvadászat kellemes oldalai közül némelyekre nézve. H a r r i e r-eknél az elmaradástól nem igen kell félni. Igaz ugyan , miszerint nyilt vidéken, s különösen Irlandban, oly egyenes futást szoktak véghez vinni, minőt a róka, és ez által "sokkal érdekesebbé válik ott a nyulvadászat; de oly vidéken minő ez is, a mely kerítésekkel telve van, a nyúl minden menedékhelyet ismervén , nagyobb vagy kisebb körökben nyargalván a lovasok által könnyen beéretik, mit azonnal meg fog ön látni. A master az ültetvények előtt; ott, látja, már megállott. Most túl vannak , s M u 11 i n s utánok. Hallja , újból erre jönnek; látja ott, s most „rajta!" menjünk, mert jól haladnak. Tagadhatlan, hogy ha jó a scent s a kopók fejőket fenn hordhatják, gyorsaságuk nem sokkal kisebb a