Habsburg Rudolf: Tizenöt nap a Dunán / fordította Paszlavszky József. Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1890. / Sz.Zs. 1478

Második nap

ADONY SZIGETÉN. A Bécsen alul fekvő parti berkek gém-gyarmatait is népesítik ilyen sűrűn a szürke gémek, de nincsenek bennök vakvarjúk, vagyis éjjeli gémek; ebben Adony fölötte áll a mi berkeinknek. A mi a vidék jellemét illeti, megegyeznek egymással: a gyönyörű buja zöld, a sűrű cserjés, a fejedelmi fehér nyárfák majdnem ugyanazok. Adony egész megjelenésében sokkal közelebb áll az alsó-ausztriai berkekhez, mint a drávafokiakhoz és a Tisza torkolatánál még lejebb fekvőkhöz. Első lövéseinkre egy vadász sietett felénk, ki megerősítette, hogy csakugyan ZICHY gróf jószágán, az adonyi szigeten vagyunk. Utána nemsokára jött maga ZICHY gróf még két vadásszal. A grófnak kevéssel azelőtt jutott tudomására megérkezésünk és sietett, hogy bennünket valóban a legszívesebben fogadjon és a szigeten személyesen kalauzoljon. Jártunk, keltünk a tulajdonképeni gém-telepen keresztül-kasul; a lövések vígan durrogtak az erdőben s a felriasztott lakosok új aggódó kiáltással feleltek rájok rendesen. Kezdetben csak jól ment a dolog, mert a madarak még nem igen tudták, hogy mi történik itt; hanem mikor egyesek elestek, a többiek mind félénkebbek és félénkebbek lettek s a magasból csak nagy óvakodva tértek vissza a fákra. Mikor egy pár szürke gémet elejtettem, figyelmemet egészen az éji gémekre vagy vakvarjúkra fordítottam. Ezt a madarat azelőtt még soha sem találtam és, felfogásom szerint, szálas berekben soha sem is